Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)
Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában IV.
tet így igazította ki: Férfi se volt más, csak az öreg. . . A fénykép szövegében a valószínűleg helyébe ismét a bizonyára került. A zsemlye első bekezdésében eredetileg ez állt: S ez okosan volt: Gárdonyi így javította át a mondatkezdetet: S okosan:. A gyöngyös kalap gyöngyeiről előbb azt írta: . . . hordtam. . . a zsebemben; a javítás után így szól a szöveg: . . . rejtegettem ... Az Egy öreg úr második bekezdésében a néha szó helyébe olykor került. Az Egy fiatal úr . . . kisujjába kapaszkodva jöttem mondatot a haladtam szóval fejezte be az író. A Nagybátyám szövegében a valószínűleg helyébe gondolom került; a később következő A farkasok címűben pedig talán. A hideg első mondatában az innen helyébe azidőből (t. i. datálódik) kapott létjogot. A 30-as számmal jelölt lapon A komikum fejezet fölé Gárdonyi piros ceruzával felírta: Ide: Egy csodás kép. Nincs kiadás, amelyben ilyen című eset szerepelne. A Krisztina című fejezetben a lány leírását e szavakkal találta kiegészítendőnek:. . . fekete szemű, kissé szeplős.... A. Másik világ fejezetben ezt a Laszky báróról szóló mondatot: „De ez csak nyáron jött Sályba." így alakította át: „De ez csak nyáron mutatkozott Sályban." A pacsirtatojás-ban Csordás Andris szűrt hordott az író ezt a szót viselt-те igazította. A korábban már említett A pap meg a nyája fejezet címe az első megjelenéskor A pap meg a nyáj volt. Hazulról az iskoláig cím alatt az útvonalat ismerjük meg Sályból. Gárdonyi az utolsó előtti bekezdésben a Balról szót Jobbról-тз. igazította és az utolsó ' bekezdésbe beiktatott egy bal szót. Bizonyára ismét átgondolta a gyermekkorban sokszor megtett úvonalat és ebben a kis részletben is pontos akart lenni. A Szaglás című fejezetben a tintaivó fiúkról szóló mondat után pótlásként előjegyezte: Virtusból persze. Ugyanebben a sajátságos szót rossznak találta és helyette azt írta: különös. Az öcsém szövegében az egyebet, mint helyébe csak került. Az 58. oldalon olvasható Lassan, lassan, okosan című rövid írásban elmondja, hogyan tanítgatták járni ezekkel a szavakkal öccsét, Árpádot. A fejezet címe mellé Gárdonyi csillagot rajzolt és a lap aljára ezt a megjegyzést írta tintával, sok javítással:,,/ Úgy lát szik Lehet, hogy másutt is ezekkel a szavakkal tanítják járni a gyermeket /Egy nő költő verset irt ezzel a refrénnel. / Nehogy azonban bárki is azt higyje, hogy . . . / Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy ez a jelentéktelen kis közleményem 1903-ban jelent meg a Jövendőben, a vers meg 1904-ben." A Jövendő számaiból Gárdonyi által kiemelt lapok ismertetését lezárva megemlítjük, hogy a 26. számmal ellátott lap másik oldalán Csizmadia Sándor 29 A munkás című verse olvasható, a 36. lap túloldalán pedig Bokányi Dezső 30 Az igazi szocializmus című írásának első része. A cédulahagyaték feldolgozásakor további érdekes jegyzetek kerültek elő: egy kartonból készített kézirattartó, nagyszámú cédulákká vágott kéziratjegyzet és egy titkosírással írott cédula. A kézirattartó 48x30 cm-es sárgásbarna színű, kemény kartonlap, amelyet Gárdonyi Géza két hajtással nagyobb mennyiségű kéziratlap tárolására tett alkalmassá. A tartó fedelén grafitceruzával írva ez a cím áll: Tükrösm. - Budapest. Tükrösmajor és a főváros a vándorló Ziegler család életpályájának állomásai. Jogos a feltételezés, hogy ebbe a borítóba az író annak az időszaknak a jegyzeteit szándékozta elhelyezni, amikor gyermekkorában ezeken a helyeken élt. Egy másik cím is olvasható a fedélen: Állattörténetekből. Ez a nagy betűkkel, piros irónnal feljegyzett cím korábbi lehet a másiknál és feltétlenül korábbi a következőkben említendő eset-címeknél, amelyeket Gárdonyi kisebb betűkkel, tintával úgy jegyzett a borító külsejére, hogy kikerülte a pirosbetűs címfeliratot. A fejezetcímek a következők: Tükrösmajor; Két levelem; Társaim; A fák világa; Az erdő mélye; 187
