Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában IV.

A pintyőke; Koncert a pusztán; A bús leány; A mesés könyv; Vitorlavonás; Ismét iskolában; Új hajlékom; A Dunapart; Mikii; A tót fiú; A rózsaszínű asszony; Az iskola; Szomjas Lajos; A trombita-zene; A Fáy-fiúk; Első adósságom; A bárófiú; Smitt Jozefa; A koldusasszony; Ijedelmek; A király; A sajtos leány; Liszt Ferenc; Örömsirás; Második Árpád öcsém; A gép; Deák Ferenc; A soroksári utczában; Három leány; A következő napok. Ez a felsorolás is azt bizonyítja, hogy Gárdonyi komolyan készült életrajzi jegyzeteinek folytatására. A Jövendőben közölt írások hőse a tudatos életet körülbelül hatéves korában elkezdő gyermek az első iskolásévekkel. A most vizsgált borítékon felsorolt esetek címei és a későbbiekben említésre kerülő kéziratjegyzetek már a további iskolai éveket élő, gimnazistává növekedett, környezetét fürkésző, barátait és ismerőseit minősít gető ifjút ismerteti meg velünk. A címek elhelyezése arra is utal, hogy az író a felírás elrendezésével témaköröket és sorrendet is meg akart határozni. Például a Pintyőke címe Az erdő mélye után van beszúrva a Deák Ferenc címűt a Liszt Ferenc után helyezendőnek jelezte bekarikázással, hogy a természetrajzi, illetve nagy emberekkel foglalkozó írások egymás mellé kerüljenek. A borító tartalmát megvilágítja a hagyatékban talált 87 darab különös kézirati jegyzet. Ezek a papírdarabok eredetileg teljes lapok voltak, de valaki - határozott feltevésünk szerint maga Gárdonyi Géza — ketté, hárommá vagy éppen négy darabbá vágta. Legvalószínűbb, hogy amikor a Jókai családban elhangzó kéretlen és kellemetlen bírálat elvette Gárdonyi kedvét a gyermekkori emlékek gyűjtögetésétől, ezekkel a papírlapokkal azért bánt így el, hogy később a tisztán maradt hátoldalakra másféle jegyzeteket írjon. Hagyatéka feldolgozása során sokszor találtunk ilyen kétszeresen felhasznált papírt. Az előkerült cédulákból 46 darab az előző bekezdésben leírt borítón szereplő esetekre vonatkozik és belőlük 17 teljes lap terjedelmű kéziratot állíthatunk össze. Kár, hogy a harminchat eset közül csak tizenkettőből van töredékünk. Ezek: A pintyőke (3/4 lap); Mikii (Пар); A Fáy-fiúk (11/2 lap); Első adósságom (3 lap); A bárófiú (1 lap); A koldusasszony (2 lap); Ijedelmek (1 1/4 lap); A király (1/2 lap); Második Árpád öcsém (1 1/2 lap); A gép (1/2 lap); A soroksári utczában (1 1/2 lap); Három leány (2 1/2 lap). Ha kétségtelenül tudnánk, hogy ezek az írások eddig sehol sem jelentek meg, legszívesebben ide iktatnánk teljes szövegüket, mert igen hűen, emberien mutatják meg az író jellemének gyökereit. A teljes bizonyosság hiányában azonban csak néhány megjegyzést teszünk. A Fáy-fiúk szövegének megmaradt töredékében Gárdonyi úgy hivatkozik A hatalmas harmadik című regényére, amiből kivehető, hogy a cédula azzal közel azonos időpontban keletkezett. Az említett regény írásának ideje 1902. május 27.—június 24. jól egybeesik a Gyermekkori emlékeim írásának évével, 1903-mal. Az Első adósságom és A koldusasszony jegyzetanyagát teljes kéziratnak tartjuk és belőle finom jellemvonásokat ismerünk meg. Az Ijedelmek cím alatt Gárdonyi olyan eseteket akart összegyűjteni, amikor úgy érezte, hogy élete veszedelemben forog. Erre mutat, hogy az esetsor eredeti címe A halál, illetve A halál nyilai volt. A Második Árpád öcsém a testvéri szeretet szép szavú bizonyítéka, а Három leány pedig az első szerelem jelentkezésének leírása. A 87 cédulából 27 olyan esetekre vonatkozik, amelyek nem szerepelnek a borítólapon. Ezek címei: Ismét változás (2 lap); Az első ffftfnás (1/2 lap); Új tanítóm (1 lap); Tisza-Lucz (1 lap); A meggazdagodási kísérlet vége (3 lap); A tapló (1 lap); Isten veled Sárospatak (1 1/2 lap); A betlehemezés (1 1/2 lap); A réz-színű kendő (1 lap); Apró emlékezések(lj2 lap); Egyéb mulatozások (1/2 lap). Ezeknél az írásoknál még nagyobb a kísértés a teljes közlésre, de ezzel várnunk kell. Itt is elégedjünk meg egy megjegyzéssel. Az Új tanítóm és az Isten veled Sárospatak az iskolás Gárdonyit mutatja be, A meggazdagodási kísérlet vége pedig szép jellemzést ad az író atyjáról. 188