Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)
Sugár István: Az egri vár hadinépe 1552 őszén
Kovácsok: Benedek és Pál mester 2 fő A mosónő 1 fő A vár dobosa 1 fő A börtönőr és a hóhér 2 fő A lovászmester, a 2 várkocsis, a segítségükre levő istállógyerekekkel 5 fő Dobó István szolgája, kocsisa és lovászai 9 fő A juhászat felügyelője: Gyöngyösi Mátyás deák és szolgája 2 fő összesen tehát 69 fő E felsorolás kapcsán meg kell említenünk, hogy békeidőben a várnak csak 2 korcsmárosa volt, valamint hogy Dobónak 6—6 hátas- és kocsilova, valamint 4 igáslova volt a várban. Az apródok kapcsán tudnunk kell, hogy a várszámadás „adolescens" (ifjú) és „puer" (gyermek) kifejezéssel illeti őket, nyilvánvalóan korukra való figyelemmel. Ebben a 69 főnyi apparátusban valóban mindenkinek meg volt a maga fontos feladata, melyet okvetlenül el kellett végeznie, tehát nem hiányozhatott. Itt kell megemlítenem, hogy egész sor tisztnek volt saját szolgája, szolgalegénye, de mivel ezek száma megközelítően sem igazolható levéltárilag, szám szerint nem is vehetjük figyelembe őket, azonban minden bizonnyal 15—20 főre tehető ezeknek a férfiaknak a száma. Ismerjük Mekcsey szolgáját, Gyurkót, aki el is esett az ostrom harcaiban. 4 x Gersei Pethő Gáspár szolgája Tóth Máté és Kamonyay Imre officiális szolgája pedig János volt, mindkettő súlyosan megsérült a küzdelemben. 42 Budaházy István szolgája Imre, Way da Imréé pedig Bereczky György volt. 42a 6. Mesteremberek és behívott paraszti munkások E kategóriában a borbélyokat, azaz a sebészeket, a különböző iparosmestereket, a sütőasszonyokat és az úgynevezett „paraszti nép "-ként szereplő munkásokat kell figyelembe vennünk. E csoport létszámadatait zömében Tinódi Sebestyén beszámolójából ismerjük, de néhány kulcsfontosságú mester számát, s főleg jó néhánynak nevét és származási helyét levéltári források adataival hitelesítjük, és tehetjük e kategóriát minél teljesebbé. A 13 borbély, azaz sebész 43 közül név szerint is ismerjük a következőket: Gáspár, Jakab és János mestereket, valamint segédeiket („famulus"): Jósát, két Lőrincet, Mártont és Pétert. 44 Borbély Péter, János mester szolgája az ostrom során elvesztette fél szemét, és olyan súlyosan megsérült, hogy örökre sánta maradt. 44a A vár számadásai páratlanul érdekes adattal is szolgálnak a sebészmesterek munkájához. Kiderült, hogy a küzdelem sebesültjeinek a kezelésénél részben timsót, részben pedig vasszulfátot használtak a vérzés csillapítására. A vasszulfát ezenkívül még fertőtlenítő hatással is bír, ugyanis a sebfelületen kénsav (vitriol) szabadul fel belőle. Természetesen ez a hatás a XVI. században még ismeretlen volt, viszont a XIX. század során fertőtlenítőként használták. 45 Erre való tekintettel a régi német orvosi szaknyelv „Desinfektionseisen" néven jelölte. 46 Az egri sebészek harmadik medicinája a ,,babyr", azaz babérlevél volt, melynek minden bizonnyal főzetét (decoctum) használták a sebek kezelésénél. A vár a három szükséges gyógyszerért 11 forint 50 dénárt fizetett, a borbélymestereknek pedig munkájukért 12 forintot adott. 47 54
