Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Bakó Ferenc: Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései Esettanulmány a keleti Tarna-völgy falvairól

nemesi nemzetségek, mint a Balázs, Marton és a Bozó a Kovács nemzetség körül, vagy éppen azon belül helyezkednek el. A település északkeleti részét elfoglaló háztömb szabályos kihasítású, nagy telkeivel újabb fejleménynek látszik, valószínűleg valamelyik parcellázás eredménye. A szenterzsébetivel analóg eset az, hogy a földesúri majorsági és úrbéri telkek jórészén nem jobbágyok, hanem nemesek laknak, s így társadalmilag az úrbéres és a nemesi falurészek között nincs lényeges különbség. A település meghatározója, a falu egyharmadát birtokló Kovács nemzetség hét házhelyének birtokosait csak a külső telkek földkönyvéből ismerjük. A házhelyek megnevezése utalást ad a telek eredetére vagy történetére, hasonlóképpen a szenterzsébeti példához. APantyi és a Gyurikata házhely az utolsó jobbágy birtokosok ragadvány nevéről kaphatta nevét, a Szabó és az Ipacs házhely XVI. század óta Leleszen élő jobbágycsaládok nevét viseli, ugyanígy a Bolla házhely, mely névben a Bolya helynévből alakult családnevet sejtünk. ABertóty házhely egy nemes család nevét őrzi, akik 1720-ban és az ezzel jelzett korszakban éltek Leleszen. A Csordás házhely név eredete ismeretlen, de valószínű, hogy annak egykori jobbágy birtokosa. A hét házhelyen kívül még kuriális birtoka is van a Kovács nemzetségnek, ami a Bertóty, Pantyi és Szabó házhely után és egyéb — az iratokból ki nem tűnő — meggondolások alapján öröklődött, főleg a nemzetség tagjai között. A beltelkek és a kültelkek tulajdonosainak megnevezésében forrásaink sajnos nem következetesek. Jellemző erre az a szóhasználat, miszerint a nagyobb családokat hadnak nevezik, de a beltelkek esetében ezt többször használják, mint a kültelkeknél. Például a Kovács nemzetségen belül a Bárdos, ш. Érdé, a Tugár, a Csáki hadak csak a belső telkek felsorolásában szerepelnek. Vagy fordítva: & Kovács Tili, vagy Timár és az Albert had csak a külső telkeknél lelhető meg. — Lelesz település-rendszerének megismerése végett az alábbiakban megvizsgáljuk néhány család települési helyzetét a belső és a külső telkek összefüggésében. A Kovács nemzetség olyan nagy tömegű és kiterjedésű, hogy benne egy teljes településre jellemző társadalmi formációkat és rétegeket lehet felismerni. Vannak közöttük többszáz holdas családok, amelyek társadalmilag és politikailag a megye vezető rétegéhez, csaknem az arisztokráciához tartoznak, vannak jómódú vagy szegényebb földművelők és vannak nincstelen, alkalmi munkából élő zsellérek. Forrásaink elsősorban a középréteg életviszonyaira szolgáltatnak adatokat, ezért néhány családot közülük választunk ki. A (Kovács) Matyus had — úgy tűnik — a legrégiesebb települési és birtoklási viszonyokat őrzi még ebben az időben, 1858-ban. A három családból álló had két belső telke közül az egyik lakóudvar, a másik kert a falu szélén és két tagban levő szántóik (kétötöd házhely) közösek. A kétségtelenül egy kenyéren élő, közösen gazdálkodó had mellett még vannak a faluban Matyus nevűek, akik a nemzetség beltelkein laknak, de saját birtokuk nincs. A Matyusokat a telekkönyv minden esetben hadnak titulálja, ellentétben a (Kovács)Hótartó haddal, aminek megnevezése a „nemzetség"-gel váltakozik. A Hótartó had ugyancsak egy lakóudvarral és egy kerttel rendelkezik és a határban is közös a földjük (kb. egyharmad telek). A különbség az, hogy a Hótartó had jóval nagyobb létszámú, mint az előző, mert 12 családból áll, akik együtt laknak, de 8 család és 4 család külön-külön gazdálkodik. Van azonban egy Hótartó Péter nevű gazda, aki nem tartozik a hadhoz, mert Nánássy földesúr majorsági telkét bérli és a nemzetség kuriális telkén külön lakik, tehát azt az utat választotta, mint annyi vagyontalan kisnemes: feladta nemesi előjogait és taksát fizetett. A (Kovács) Ignácka had 6 családból állt és a falu különböző részein lakott, a határnak pedig három részén voltak szántóik (kb. egynegyed telek). Az Ignácka had 269