Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Bakó Ferenc: Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései Esettanulmány a keleti Tarna-völgy falvairól

tehát abban a szorongató helyzetben volt, hogy őseiktől örökölt udvaraik, kertjeik megmaradtak, de külső telkeik elfogytak, elaprózódtak. A Kovács nemzetség eddig felsorolt ágai mellett két kisebb nemzetséget, a Balázst és a Bozót is hadnak minősíti forrásunk — ezzel szemben a harmadik kisebb nemesi nemzetséget, a Mártonokat nem. Ennek oka, magyarázata a három famíliának a Kovács nemzetséghez fűződő kapcsolataiban és életkörülményeiben keresendő. 20. kép. Tarnalelesz, a (Kovács) Hótartó had udvara, 21. kép. Tarnalelesz, a (Kovács) „Hótartó had", 1858. év. A 9 lakóházzal és 2 gazdasági épülettel 1969. év. Az egykor közös telek már udvarokra szemben „kis kertek" osztva, a közlekedést új utca (Szabadság u.) biztosítja A Balázs nemzetség nevével első ízben Szentdomonkoson találkoztunk, ott éltek a XVII. században, majd a XVIII. század első felében Leleszre költöztek. Annak, hogy a Balázsok nem tősgyökeres lelesziek, a néphagyományban is nyoma van, amikor úgy tartják, hogy Nádasdról jöttek.

l ° ° Tudjuk, hogy nemesítésük után Szentdomonkoson a Gődér nevű jobbágy telkét foglalták el és ennek emléke még 1858-ban is fentmaradt abban, hogy az egyik Balázst Gődér melléknévvel említik a források. A nemzetségnek 1858-ban Leleszen egy házhelye van és ez a telekkönyvben a Kovács nemzetséghez csatolva, a felsorolásban a nyolcadik házhelyként következik. Ennek a nemesi házhelynek fél tulajdonosa éppen az a Gődér Gergely, akinek szentdomonkosi származása bizonyított. A nemzetség beltelkeinek egy része a Kovács nemzetség kuriális falurészén van (öt telek, egymás közelében), mind egy-egy család nevén, egy beltelkük van a gr. Almássy 270