Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Bakó Ferenc: Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései Esettanulmány a keleti Tarna-völgy falvairól

A Bolya falunév már 1280-ból ismeretes, amikor Lelesszel kapcsolatosan említi egy oklevél.

70 Később, mint az Otrakochy család birtoka, neve a XV. század végén kétszer is előfordul,

71 majd az 1548. évi királyi dézsmajegyzékben és az 1550. évi török adóösszeírásban. Ez utóbbi két okirat a Leleszi falucsoport topográfiájának, népességtörténetének első és igen értékes forrása, melyekből kitűnik, hogy e terület településhálózata a középkorban jóval sűrűbb volt, ennélfogva maga a népsziget is több falura, szélesebb körre terjedt ki. Szederkényi Nándor 1546. és 1594. között hat adóösszeírást közöl, s ezek tartalmazzák az adóképes és az elhagyott porták számát, az adózásra képtelen szegényeket, esetleg a nemesi kúriák helyét és számát.

72 Az összeírások sorra veszik a népsziget településeit, majd Fedémes után Bolya, Poswarallya és Bwya falvak következnek. E három település 1552-ben már „elhagyott és mitsem termő" a feljegyzésekben,

73 de területükön a XVIII. században három Szállás ismerhető fel, amelyek három településhez tartoznak.

74 Bolya falu a mai Bolya puszta területén feküdt, annak északi részén, a napjainkban Csere lápának nevezett dűlő környezetében. A néphagyomány azt tartja, hogy itt valamikor házak voltak és a közelben egykori teraszos földművelés nyomai fedezhetők fel.

75 Pósváralja Bükkszék határához tartozott és Bolyától délnyugatra, aPósvár nevű domb mellékén feküdt.

76 Buja, a harmadik település Pósváraljától keleti irányban, Körös puszta felé, a Buja hegyfar alatt volt, emlékét a néphagyomány ma is őrzi.

77 Mind a három elpusztult település nemesi falu volt, a megyei adóösszeírások szerint Bolya és Pósváralja körülbelül egyenlő portaszámú (5—5), de Bujának csak egy portája volt, valószínűleg egy egytelkes nemes lakott rajta. Az 5—5 portaszám viszonylag nagy települést jelez, mert Szenterzsébeté 6—9, Leleszé 3—11 között változik a XVI. század második felében. Nemcsak a településtörténet, hanem a régészet számára is értékes az összeírásnak az a rovata, amely a nemesi kúriák helyét és számát közli. A leleszi falucsoport minden településén és a török alatt elpusztult három faluban általában 1—1 kúriáról ad számot, kivéve Szentdomonkost, ahol hat kúria volt, továbbá Pósváralját, ahol 5 kúria emelkedett.

78 Rendelkezésünkre áll a három megsemmisített falu két-két jobbágy névsor a is, az 1548. évi királyi dézsmajegyzékben és az 1550. évi török adóösszeírásban. Ezek anyagát összevetve előbb tárgyalt forrásunkkal, új összefüggésekre, új adatokra bukkanhatunk. A dézsmajegyzék megjelöli, hogy melyik faluban van bíró, aki adóköteles és ebből kitűnik, hol voltak a politikai hatalom és tekintély csomópontjai. A falucsoport falvai között egyedül Leleszen van bíró 1548-ban (Fedémes hiányzik a jegyzékből) és Pósváralján. Valószínű, hogy Bolya és Buja Pósváraljához tartozott. A dézsmajegyzék adatai alapján egyébként a falvakat másképp kell rangsorolnunk, mint ahogyan fentebb tettük. A török defter a lakóházak számát is tartalmazza, mint adóalapot és ebből kirajzolódik a település nagysága, kiterjedése. A legtöbb ház Szenterzsébeten volt — számuk 13 — és ugyanannyi Pósváralján is, de Bujával együtt, ahol egy ház lehetett (Leleszen és Szentdomonkoson 10, Fedémesen és Bolyán 4 ház volt).

79 Amíg az adóösszeírások a portaszámot adják meg, addig a dézsmajegyzék és a defter a jobbágyok nevét, a családok számát és a termés mennyiségét. A családnevek elemzése arra az eredményre vezet, hogy túlnyomó részük magyar, néhány ismeretlen eredetűvel és az északi etnikai kapcsolatokra utaló Tód (Tót) névvel. Pósváralja sajátos összetételű népességére vet fényt, hogy benne Kovács (a defterben csak vezetéknévvel és foglalkozásnévként említve) és Kathona nevekkel is találkozunk. Pósváralja iparos és katonáskodó jellegéhez tartozhat az is, hogy lakosságának 12 családjából 5 család extraneus földet bérel Bolyán, a pósvári földek mennyisége tehát nem tudta a település lakosságát eltartani. 253