Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Bakó Ferenc: Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései Esettanulmány a keleti Tarna-völgy falvairól

Bükkszenterzsébetnek 1522, Szentdomonkosnak 628, Fedémesnek 647 lakosa van,

16 az egész lakosság magyar, de jelentékeny cigánnyal, akik leginkább a településeken kívül élnek.

17 Jelenleg mind a négy falu egyetlen nagyközség közigazgatási rendszerébe tartozik, Tarnalelesz székhellyel, a két róm. kat. plébánia közül az egyik Bükkszenterzsébeten van (Fedémes filiával), a másik Tarnaleleszen (filiája Szentdomonkos). Falvaink mindig Heves megyéhez tartoztak, 1966 óta az egri járásban, azelőtt a pétervásári, még korábban a Mátra járásban. A leleszi falucsoport vizsgálatát a kapcsolatok rendszerével kezdjük, a családokat alapul véve, az itt lakó népesség kialakulásával és azokkal a hasonlóságokkal, vagy eltérésekkel, amelyeket ez a folyamat eredményezett. A kapcsolatokon túl vizsgáljuk a társadalmi differenciákat, és a négy falu között kialakult egyházi, világi alá- és fölérendeltséget. Elöljáróban el kell mondanunk, hogy a négy falu népessége a XVI. század óta folytonosjogállása pedig 1848 előtt különböző volt: Tarnalelesz és Bükkszenterzsébet az armalista nemesi falvak, a másik kettő pedig a jobbágyfalvak sorsában osztozott. Ezek a körülmények szükségessé teszik egyes kérdések részletesebb tárgyalását, elemzését, minthogy a köztudatban olyan téves nézetekkel lehet találkozni, miszerint a palóc néprajzi csoport általában csak a XVIII. században alakult ki, a terület lakossága a török hódoltság folyamán erősen kicserélődött. Területünket megszállták a honfoglaló magyarok, amit Anonymus fent idézett utalása mellett a Bükkszenterzsébet határában (Hamu-hegy) talált sírleletek is igazolnak, de a települések léte csak jóval későbbi és különböző időkből ismert, к falunevek közül a legrégebbinek látszik a törzsi eredetű Lelesz (1280) és a méhészettel összefüggést mutató, magyar eredetű Fedémes (1261). Bükkszenterzsébet nevét először 1268-ban említik, Szentdomonkosét viszont csak 1329-ben'

8 és lehetséges, hogy ezek az évszámok a völgy benépesítésének folyamatát jelzik, ha nem is éppen a valósághoz hű rendben és időszakokban. Mint ahogy a honfoglalást követő három évszázad eseményeiről, vagy népességéről semmit sem tudunk, éppúgy a következő két évszázadról. A történeti demográfiai és néprajzi kutatás számára értékelhető adatok csak a XV. században kezdenek megjelenni, de megfelelő mennyiségben és részletességgel csak a XVI. sz. derekától állnak rendelkezésre. A népességtörténeti és településtörténeti adatok különböző keretekben jelennek meg és feljegyzésüket sajátos indokok tették szükségessé. Ilyen volt a XVI. században az egyházi és királyi adózási rendszer, amelyben falvaink a Districtus Debrew völgye fejezetben fordulnak elő, vagyis a más néven Mátra megyének, nevezett területen, ami csaknem egész Észak-Hevest magába foglalta.

19 Más irányú kapcsolódást jelentett a várbirtokhoz tartozás a XVI. század derekától, ami a természetbeni, a munka- és fuvarszolgálmányok révén kötötte össze falvainkat egy-egy várbirtokkal. A Heves megyei három várbirtok közül Fedémes az egri püspökségi várrendszeren belül Szarvaskő várához, a másik három falu Országh Kristóf siroki várához, vagy máskor Eger várához tartozott.

20 Amíg a várbirtokok szervezeti rendszere nem veszi tekintetbe a közigazgatási felosztást, addig egy másik, ugyancsak a 150 évig folyamatos hadi állapot előidézte rendszer ragaszkodik ahhoz. Észak-Magyarországon a parasztság a maga önvédelmére alakította meg a parasztvármegye szervezetét és ezeket főleg Pest és Nógrád megyéből ismerjük.

21 A parasztvármegye Heves megyében is működött, amint azt egy 1629-ben kelt irat bizonyítja. Ebben a „Heves vármegyében levő főhadnagyság alatt levő faluk" panaszolják, hogy Eger megvétele óta elviselhetetlen szolgálatra és fizetésre erőlteti őket a török. Ezután az irat felsorolja a szervezethez tartozó falvakat, név szerint tizenegyet és közöttük a leleszi falucsoport településeit is.

22 A parasztvármegye tehát olyan szervezeti beosztásba sorolja falvainkat, amely a Tárna fővölgyétől keletre és Egertől északra esik, 246