Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Bakó Ferenc: Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései Esettanulmány a keleti Tarna-völgy falvairól

attól, hogy a palóc etnikum és kultúra centrumának tekinthető Mátraalját tudományos értékének megfelelően feldolgozottnak tarthatnánk. Egészen közelről érintik területünket Paládi Kovács Attila kutatásai, minthogy a keleti palócok pásztorkodásáról írt munkája részben Heves megye északkeleti részének állattartására épül. A gömöri és borsodi tájakra is kiterjedő feldolgozás kisebb tájegységeket is megkülönböztet, így a gömöri Erdőhátat, a borsodi Hegyhátat és a hevesi Homokot. Nem tudható azonban, hogy e földrajzi fogalmak mennyiben fednek kulturális egységeket, kisebb népi csoportokat, mivel a szerző csak érinti a kérdést, témája egészen más jellegű összefüggések feltárására készteti. A néprajzi alcsoport fogalmi körébe utalható az a megjegyzése, amit a palóc endogámiához fűz. „Általában 2—3, ritkábban 4—5 falu jobbágysága, illetve nemessége alkotott egy endogám egységet. Területünkön 8—10 lokális endogám egységet különböztethetünk meg. Ezeket az endogám területi egységeket »egyműveltségűnek« tekinthetjük." Egy másik munkájában Paládi Kovács Attila egy korábban palócnak, a palócság részének tekintett népi csoport, a barkóság néprajzi leírását, meghatározását végezte el. A történeti, nyelvészeti, társadalomnéprajzi és etnográfiai elemzés azzal az eredménnyel zárul, hogy a barkóság önálló etnikai csoport és épp olyan „történetileg alakuló társadalmi képződmény", mint a többi etnikai csoport. Megnyilvánulási formája elsősorban a mi-tudat, az összetartás és csak másodsorban „a konkrét nyelvi és kulturális tények."

12 /. A leleszi falucsoport kialakulása Az északi hegyvidék kis táji csoportjainak egyike a Tárna keleti forrásvidékének tájékán meghúzódó négy falu, Tarnalelesz, Bükkszenterzsébet, Szentdomonkos és Fedémes. Ezt a területet a helytörténeti irodalom a népi szóhasználattal megegyezően, de a földrajzi szakirodalomtól eltérően a Mátrához sorolja.

13 A Mátra ez esetben nem a hegység neve, hanem azé az erdős területé, ami Anonymus révén már a honfoglalás eseményeiből „Mátra erdő" néven ismert, ahol Ed és Edémen vezérek telepedtek meg.

14 Az ózdi iparvidék és a Tárna fővölgye között elterülő községeinket hatalmas erdőség veszi körül, kivéve a folyó mellékét és ennek megművelt vagy rétnek, legelőnek használt mellékvölgyeit. Bár e községeket mind saját lakosságuk, mind a környező falvak népe összetartozónak tekinti, a négy falunak összefoglaló neve nincs, feltehetően a falvak között évszázadok óta fennálló és rangsoroló gazdasági, társadalmi különbségek miatt. Csak így minősítik ezt az összetartozást: „együtt vagyunk itt, egy rakáson ez a négy falu". A legnagyobb községéről, Tarnaleleszről elnevezhető „Jeleszi falucsoport" természeti környezete olyan ökológiai fülkének tekinthető,

15 amit lakossága gazdaságilag kiaknázva, viszonylagosan körülzártan birtokol. A népsziget etnikai, gazdasági közvetítő funkciót lát el az őt környező kisebb-nagyobb népi csoportok felé, mint a Hódos-völgy, az északi Tarna-völgy és az egerbocsi medence lakossága. Tanulmányunkban Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz, Szentdomonkos és Fedémes táji, demográfiai és néprajzi csoportjellegét kívánjuk megvizsgálni azzal a céllal, hogy elősegítsük a „palóc"-nak nevezett néprajzi csoport megismerését, népességtörténeti és kulturális jellemzőinek kiválasztását, meghatározását. A falucsoport összetevőiből Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz és Szentdomonkos egy délnyugat—északkeleti vonal mentén, a Tárna völgyében hajdan egymáshoz közel, napjainkban szorosan egymáshoz épülve húzódik. Fedémes ettől a vonaltól délre egy szűkebb völgyben fekszik, országút csak Tarnalelesszel köti össze. Tarnalelesznek 1970-ben 2239, 245