Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Bakó Ferenc: Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései Esettanulmány a keleti Tarna-völgy falvairól

melybe 3—4 falu tartozik. „E kis csoportok határa nagyjából megegyezett a valamikori egyházzal rendelkező községek körzeteivel, de földrajzi és gazdasági tényezők is közrejátszottak kialakulásukban" — írja Morvay Judit.

6 Úgy látja, hogy a belülről tekintve exogám, de kívülről, a környező települések nézőpontjából endogám kis csoportok kiegyenlítő hatása, közvetítő szerepe figyelhető meg. A társadalmi formációk hierarchiájában a faluközösség és a néprajzi vagy etnikai csoport között helyet foglaló kisebb falucsoportok már szűkebb kutatási területünkön, Észak-Magyarországon is szóba kerültek. Amint fentebb már érintettük, az újabb kutatások felfedték ezek létezését, rá is mutattunk néhány ilyen falucsoport etnográfiai rokonságára vagy egységére. Identitásukat olyan egységesítő jelenségekre alapoztuk, mint az egyházi vagy politikai szervezet és a népkultúra egy-egy elemének hasonlósága. A Fél Edittől és a Morvay Judittól idézett példák, vagy saját megfigyeléseim egyaránt igénylik a kistáji vagy néprajzi alcsoportok részletesebb feltárását, a népi csoport és kultúrája közötti összefüggések vizsgálatát. Az etnikai csoport és a táji kultúrák kutatásának jelenlegi időszakában előrelépést jelenthet az etnikai és kulturális azonosság mértékének, vagy éppen csak viszonyának felfedése. A néprajzi alcsoport kutatás területünkön, a palócnak nevezett néprajzi csoport elterjedési határai között nem nélkülözi az előzményeket. Nógrád megyében tizenhat viseletcsoportot különböztetnek meg

7 és ezek feltehetően néprajzi alcsoportok is egyúttal. E kis csoportok felkutatásában tehát a tematikus vizsgálatok is jelentős eredményekre vezethetnek és ezek éppen a kulturális differenciálódás és integrálódás egységei. Nógrádban a Karancsalja, a Medvesalja, vagy az Ipolymente nem annyira néprajzi, mint inkább földrajzi, kistáji egységek, amelyek kulturális csoporttulajdonságai kevésbé ismertek. A nógrádi néprajzi alcsoportok körében e sorok írója végzett mélyebbre ható vizsgálatokat, de ezek sem irányultak közvetlenül a kistáji egység és a műveltségbeli csoportjelleg meghatározására. Az általam őrhalmi falucsoportnak nevezett népi egység (Őrhalom, Hugyag és Ipolyvarbó-Vrbovka) népi kultúrájának egyetlen terjedelmesebb elemét, a temetkezést vettem akkor vizsgálat alá, de adataimat a kultúra változásának, a változás folyamatának és eredményeinek ábrázolása érdekében elemeztem és kisebb figyelmet fordítottam az etnikus jellemzők és a kulturális csoportjelleg felismerésére. Ennek ellenére a történelmi és társadalmi háttérből kirajzolódtak egy néprajzi alcsoport kontúrjai, melyben nem annyira az etnikai-népi, hanem inkább a műveltségbeli vonások voltak az erősebbek.

8 A Heves megye északi hegyvidékén felismerhető etnikai alcsoportok között legismertebb a Mátraalja. A megnevezés jellege földrajzi, kistáji és első, 1712. évi előfordulása óta kettős értelemben is használt, az etnográfia szókincsében azonban a Mátraalja a Mátra hegy főtömegétől északra elterülő dombvidék, hat település (Bodony, Párád, Recsk, Mátraderecske, Mátraballa és Nádújfalu) alkotta táj összefoglaló neve. A községeket a földrajzi, domborzati viszonyok, a középkorig visszanyúló egyházi szervezet és részben a földbirtoklás rendje fűzte egységbe, de emellett a kultúra és társadalom olyan jellemző vonásai is, amelyek egy része több évszázados rekvizitumnak bizonyult. Konrétan a Mátraalj ára irányulóan két kutatás folyt le ez ideig, az egyik a társadalom szerkezetét és funkcióit vette vizsgálat alá egy faluban, de szinte az egész Mátraaljára kiterjedő érvényesseggel,

9 — a másik a csoport legarchaikusabb tagja, Mátraderecske monografikus jellegű vizsgálata.

10 Ezek az írások és egy új keletű kisebb dolgozat

11 a századforduló néprajzi leírásainál többet fejeznek ki ennek a néprajzi alcsoportnak szerkezetéről, kiterjedéséről, etnikai összetételéről és néprajzi ismertetőjegyeiről, de ugyanakkor távol vagyunk 244