Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Bakó Ferenc: Az etnikai alcsoport kutatásának kérdései Esettanulmány a keleti Tarna-völgy falvairól

Bakó Ferenc AZ ETNIKAI ALCSOPORT KUTATÁSÁNAK KÉRDÉSEI. ESETTANULMÁNY A KELETI TARNA-VÖLGY FALVAIRÓL A magyar népi kultúra regionális és lokális tagoltsága, ennek elvi, formai és fogalmi kérdései az utóbbi évtized során szaktudományunk egyik vitatott kérdésének bizonyult. A téma jelentőségét az a felismerés indokolja, hogy a néprajzi csoportok kultúrája egyben az általános magyar népi műveltség történeti rétegződéseit is magában rejti, de a néprajzi csoportok maguk is integrálódott kulturális egységek.

1 Alapvető fontosságú ezért a magasabb szintű összefoglalások és szélesebb körű általánosítások bázisát képező táji kultúrák ismerete és az ennek érdekében folytatott etnikai kutatások. A feladat lényegét a kisebb táji csoportok tartalmi meghatározása és földrajzi kiterjedésük kartografikus szemléltetése alkotja, ami a számos magyar néprajzi és táji csoport között csak néhány esetben megvalósított. A legtöbb népi csoport kialakulásának folyamata, vagy kulturális jellemzői nem eléggé ismertek. Alig néhány korszerű, a tudomány mai igényeinek megfelelő csoportleírásunk, meghatározásunk van és ezek is a legutóbbi évtizedek munkájának eredményei.

2 Az etnikai csoport fogalmát és jellegét illetően a legnagyobb bizonytalanság a palóc néprajzi csoporttal szemben nyilvánul meg. Egzakt tudománnyá fejlődésének folyamatában az etnográfia mind kevesebb megalapozatlan általánosítást tűr meg, ezért kénytelen bizonyos fogalmakat, megállapításokat revízió alá venni. Ez a tudományos és mondhatni, társadalmi igény inspirálta az utóbbi idők etnikai vizsgálatait és ezen belül a palóckutatást, melynek salgótarjáni konferenciája javasolta a Magyar Néprajzi Társaságnak e kérdés megvitatását.

3 Az 1977. évi sárospataki tanácskozáson a néprajzi és táji csoportok kutatásának módja, lehetőségei, a belföldi és külföldi törekvések elvi kérdései és egyes magyar népi csoportok kutatásának eredményei kerültek megvitatásra olyan formában, hogy ezek a tapasztalatok a jövő számára hasznosíthatók legyenek. A palóc néprajzi csoport kutatásának eddigi eredményei arra utalnak, hogy egységes palócság, palócföld és népi műveltség helyett kistáji népi egységek vannak és ezek egymással többé-kevésbé rokon együttese alkotja a palóc néprajzi csoportot, vagy a palócföld fogalmát.

4 A kistáji kulturális egységek létezése, hasonlóságuk vagy különbözőségük, egyoldali vagy több irányú kapcsolataik rendszere ugyancsak munkahipotézis, mert az eddigi kutatások még nem bizonyítják, csak valószínűsítik ezek létét. Mindenesetre a kulturális csoportkutatás alfájának kell tekinteni az alacsonyabb szintű társadalmi, kulturális egységek felismerését és mélyreható vizsgálatát. A kistáji néprajzi csoport elfogadható megnevezése az etnikai alcsoport, ami alatt Fél Edit azt a 3—6, esetleg több faluból álló nagyobb közösséget érti, „mely egy falu körül csoportosuló, azonos jellegű falukat foglal magában, miket többnyire exogám, illetve egymás között endogám házassági szokások is összekötnek". Fél Edit példaként hozza fel erre Kalotaszeg: Felszeg, Alszeg és Csallóköz különböző területi egységeit.

5 — A Nyitra környéki magyar falvak egyik összetartó ereje néhány kis „exogám csoport", 16* 243