Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Dancza János: Visszaemlékezés az egri városi múzeumra

elhelyezni. De tisztelettel kérdem egyáltalán mily muzeális szempont tenné ezt kívánatossá, mert én ilyent, akárhogy nézem is a dolgot, sehogy sem látok, amikor a városi múzeumnak erre a célra átalakított, meglevő és minden további nélkül berendezhető, szellős, világos helyiségei vannak, amelyek központi fekvésüknél fogva még idősebb látogatók számára is hasonlíthatatlanul könnyebben megközelíthetők, mint a vármúzeum. A városi múzeum jelenlegi otthonát is csak ideiglenesnek tekinthetjük, mert anyaggyűjtő területének gazdagságához mérten befogadóképessége elenyészően csekély s abban túlzsúfoltság nélkül csak a jelenlegi gyűjtemények állíthatók ki. Éppen ezért még a város szélén fekvő értékek feltárására sem gondolhatok, attól az előbb-utóbb bekövetkezhető eseménytől meg egyenesen félek, hogy valahol egy nagyobb jégkorszaki állat felállítható váza kerül elő . .. Ha 2000 pengő állna évente a múzeum rendelkezésére ez az egész kérdés fel sem merülhetett volna, mert a múzeumot már felszereltem volna a legmodernebb üveg és fém anyagú tárlókkal. Mert magának a múzeumnak a felállítása minden más állítással szemben kizárólag azon múlik, hogy a város vezetősége a jelenlegi nehéz viszonyok közt nem tud 4300 pengő fedezetet találni a szükséges tárlókra, melyeket magam készítettem volna. Egyébként a beszerzési áruk 9800 pengő. Az eddigi eredmények nemcsak hogy nem csekélyek, de a gyűjtemény teljes egészében megtöltené a jelenleg rendelkezésre álló helyiségeket. Téves a tervezetnek a Diákszállóról tett megállapítása is, mert nem a múzeum foglalja el annak a helyiségeit, tehát azt nincs is mi alól »felszabadítani«. Ellenkezőleg! Az eredetileg is múzeum céljára átalakított 3 helyiségből kettőt már második éve a Diákszálló veszi állandóan igénybe . .. Ugyanakkor pedig а с 60 személy befogadására alkalmas Diákszálló üresen állt, mégis az említett két helyiségbe tették a vendégeket. . ." Ebben is Barcsay mesterkedése játszott közre, aki jól megértette magát Karczos Bélával, az Idegenforgalmi Hivatal vezetőjével. Ez a cikkem valamilyen oknál fogva nem jelent meg, de úgy látszik, Pálosi figyelmeztette, hogy rosszul érvelt, hiszen már a saját gyűjteménye sincs a kazamatákban. Barcsay végre megértette, hogy a várral kapcsolatos terveivel nem megy semmire és egy váratlan fordulattal úgy döntött, hogy a saját és a városi múzeum anyagának a kiállítására megvásárolja a Galasy-féle műemlék török házat. Ezt a tervét javaslatával, ill. ajánlatával együtt az Eger 1939. február 14. számában: Újabb terv az egri helytörténeti múzeum megoldására cím alatt ismertette. Csakhogy ebben az érthetetlenül konok pozíciószerzési törekvésében olyan fordulat következett be, amire részben senki sem számított, másrészt lehetetlenné sikerült tennem a további próbálkozását. Még a Füzérkő barlangban feltárt leletek ügyében Miskolcra utaztam és a Borsod-Miskolci Múzeum őrével, Leszih Andorral megbeszélést folytattam. Leszih említette, hogy értesülése szerint Barcsay itt Egerben ütött tanyát. Elmondtam, hogy milyen terveket eszelt ki a múzeum anyagának a megszerzésére és egy igazgatói pozíció megszerzésére. Leszih leleplezte, hogy ki is ez a Barcsay Amant Zoltán. Volt huszártiszt, akit becsületbevágó ügy miatt eltávolítottak a hadseregből és a Hadtörténeti Múzeumnál helyeztek el. Különböző manipulációi miatt innét is távozni kellett és ekkor kezdett el egy magángyűjteménnyel operálni. Valójában ez az ember egy veszedelmes kupec, aki nagy értékű magyar történeti tárgyakat külföldön értékesít és elmondta a következőket: „Élt Borsod megyében egy ősi nemesi család és egyik ősének a páncélruhája és teljes fegyverzete megvolt. A Borsod—Miskolci Múzeum ígéretet kapott a családtól, hogy értékesítés esetén a múzeumnak ajánlják fel. Erről az anyagról Barcsay tudomást szerzett és a család egyik lányának udvarolni kezdett. A lány Barcsay kedvéért rávette a szüleit, hogy Barcsay révén adják el a fegyverzetet a Hadtörténeti Múzeumnak. Rövidesen kitűnt, hogy ezt az értékes anyagot is kivitte külföldre és ott értékesítette. A múzeum anyagának 236