Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)
Misóczki Lajos: A gyöngyösi műemlék könyvtár
1918. novemberében a gyöngyösi ferencesek is kiálltak a Nemzeti Tanács mellett. 1919. március 22-i üzenetében a rendfőnök a tanácshatalom iránti lojalitásáról értesítette a helybeli direktóriumot. Viszont az ellenforradalmi uszítóknak sikerült a „barátokat védelmező" felbőszített tömeggel a helyi karhatalom intézkedéseit keresztezni. Az így támadt incidensnek — március 31-én a ferencesek „visszavonulása" vetett véget. 70 *** Az I. világháborút követő inflációs időszakban alig bővült a könyvtár állománya. A kolostor fenntartásának költségei és a teológiai főiskola működtetése minden, a múzeumi és könyvtári gyűjtemény gyarapítására szánt összeget elvont. Ezért, feltehetően az 1920., majd az 1924. évi rendtartományi káptalanon határozhattak úgy, hogy a könyvtárat lassabban bővítik, és fokozatosan könyvmúzeummá alakítják. Erre abból is következtethetünk, hogy a laikus fráterek több vitrint készítettek, amelyben a fontosabb könyveket kiállították. A XX. században jutott a könyvtár a következő, ma is meglevő könyvekhez: Farkas V. Pál: A szocializmus (Budapest, 1906), Egészségtár (Budapest, 1906), Lev Tolsztoj: Háború és béke (Budapest, 1907), Földes Béla: A socialismus I—II. (Budapest, 1910), Salamon Gábor: A rádium (Budapest, 1912), Charles Darwin: Az ember származása (Budapest, 1923) Gerevich Tibor: Magyarország művészeti emlékei I—II. (Budapest, 1938), Scherer Péter: A nagybirtok (Budapest, 1939). Megemlítjük, hogy a XX. században erősen csökkent a nem hazai kiadású kötetek beszerzése, és a vásárolt külföldi könyvek többsége egyházi témájú volt. 1927-től bevezették a könyvtári látogatási órákat. A konvent a levéltár anyagát teljesen lezárta, abba csak a tudományos kutatóknak engedtek betekintést. Azt viszont tudjuk, hogy hatalmas mennyiségű, 3 teremnyi, óriási történeti értékű levéltáruk teljes katalogizálását az 1920-as évek elején végezték el. Egyik, 1921-ben írt tanulmány megemlítette a levéltár kincsei között található 157 db török előtti oklevelet, amelynek legelső darabja az 126l-es diploma. Azt sem tudjuk, hogy a levéltár és a könyvtár kézirati gyűjteményét miért nem olvasztották egybe. A levéltárban megvolt a rend magyarországi történetében is jelentős Gyöngyösi Bullárium is. Az értékes okleveleket bádog tokban tartották, és védték a rongálódástól. így tárolták a városra vonatkozó,-világi eredetűtárgyú okleveleket is, továbbá 21 megszűnt vagy idementett erdélyi ferences kolostor és a kolozsvári ferences apácák rendházának okiratait is. 71 1926/1927-től a gyöngyösi rendház papnövendékei gondozták, írták, szerkesztették, és adták ki a Magyar Umbria nevű ferences lapot, a rendtartomány pedig 1942-től a Magyar Barát folyóiratot és különféle hitbuzgalmi ismertetőt (a Rend-Tartományi Közlönyt 1938-ban szüntették meg), amely csak elvétve közölt egy-egy cikket a könyvtárról - mutatva, hogy a könyvtár mindennapi jelentősége csökkent. A különféle helybeli városismertetők is a gyűjtemény zárt szerepét hangsúlyozták. Ezek közül Gyöngyös részletes kalauza (1929) 6 sorban, a Mátra tájékoztató (1933) 2 sorban írt a könyvtárról. 72 Az 1937-ben megjelent leírás, A szent ferencrendiek gyöngyösi temploma és kolostora is csak két mondattal szólt a könyvtárról. Csak találgathatunk, miért nem írták meg a ferences rendtagok a könyvtár közel 600 éves történetét. Lehet, hogy minden erejüket a néhány évtizeddel korábban kezdett nagy vállalkozás, az index elkészítésének munkálatai kötötték le. Az Index librorum saeculi XV. et XVI. Bibliothecae PP Franciscanorum Gyöngyösini 1930-ban jelent meg, amely pontatlanságai ellenére méltó reprezentánsa a könyvtárnak és a könyvtári feldolgozásnak egyaránt. Összeállításában, amely az akkori katalógusszámozást követte, Kaizer Nándor tudományos kutató tanácsait is felhasználták. 73 207
