Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Misóczki Lajos: A gyöngyösi műemlék könyvtár

Az 1930-as évek második felétől évenként csupán 300-350 kötettel bővült a gyűjtemény. Ugyanakkor erőteljesen fejlesztették a teológiai könyvtárat. Egy részét 1944-ig A Szent Ferencz Rendi Hittanhallgatók Szent Bonaventura Önképző Körének Pecsétje, más részét a Szent Ferenc Rendi Hittudományi Főiskola Szent Bonaventura Egyházirodalmi Iskolája Gyöngyös feliratú körbélyegzővel látták el. A háború alatti utolsó rendezést Luptovits Kolos nyugalmazott házfőnök végezte.

74 A második világháború idején a másodkönyvtáros azt javasolta, hogy a közel 6000 kötetes főiskolai könyvtárat kapcsolják a kolostori könyvgyűjteményhez. Ezért is tekinthetjük napjainkban a töredékében megmaradt főiskolai könyvtári anyagot is a kolostorkönyvtár tartozékának. A megmaradt kötetek többsége hittudományi munka. Az 1940-es évek elején számos háborús kiadványt kapott ingyen mindkét könyvtár. Ezeket legtöbbször nem vették nyilvántartásba, pecséttel sem látták el. Külön polcon, Fölös anyag felirattal tárolták. Ugyanakkor bevették Veres Péter: Szocializmus, nacionalizmus с könyvét (Budapest, 1943). A növekvő terror és fasizmus hatására Király (König) Kelemen titokban hozzálátott antifasiszta könyve írásához. Kéziratát Budapesten fejezte be, de az ostrom alatt épségben maradt, csak néhány lapja kallódott el. *** Szerencsére a háború nem semmisítette meg a könyvtárat. A szovjet városparancsnokság 1944 novemberétől őrséget állított a kolostor múzeumi és könyvtári-levéltári gyűjteményének megóvására. Hónapokon át élelmezte a rend ittmaradt tagjait. 1945 decemberében szovjet lektorok átnézték a Király-féle kéziratot. így jelentethette meg 1946 elején a váci Kapisztrán ferencesrend-tartományi nyomda Hitlerizmus és kereszténység címmel.

75 A könyvgyarapítás az infláció idején sem szünetelt. Ekkor és ezután kerültek a gyűjteménybe a különféle Szikra kiadású könyvek. Az utoljára beszerzett kötetek között volt Karl Marx: Louis Bonaparte brumaire tizennyolcadikája és A gothai program kritikája (Moszkva, 1947), valamint Kovách Vince: Egyház a demokráciában с műve (Budapest, 1948).

76 A demokratikus hazai újjászületést, majd a reakció elleni küzdelmet a rend tagjai általában értetlenül nézték. A jobboldal befolyásos, sőt nyíltan reakciós helybeli és országos vezető elemei politikai harcukhoz 1945/1946-tól néhány ferences támogatását, később tevékeny közreműködését is megszerezték. A kolostor a Kiss Szaléz-féle ellenforradalmi és szovjetellenes mozgalom menedékhelye lett. 1946-ban az államrendőrség számolta fel.

77 1948 nyarán az egyházi iskolák államosításával véget ért a ferencesek fennhatósága a volt Mária Tanodában és a növendékotthonokban, azok iskoláiban.

78 A hittudományi iskola megszűnt.

79 A város akkori vezetői a ferenceseket a két említett mozzanat főszereplőiként nézték és az eseményektől távol maradt, nem ellenséges szándékú rendtagokat is elmarasztalták. Ebből következett, hogy a kolostorépület és minden tárgyi tartozéka berendezése, bútorzata, múzeumi gyűjteménye, könyv- és levéltára - a megsemmisülés szélére sodródott. A város polgármesteri hivatala tervbe vette, a tanács pedig megvalósította a kolostorépület világi, közcélokra történő átvételét; raktározás, iskolai, kollégiumi és egyéb célra lefoglalta. A nyugati földszinti szárnya megmaradt az alsóvárosi plébániának. A szerzetesrendek magyarországi feloszlatásával az itteni ferencesek egy része a budapesti rendházba távozott, vagy vidéki plébániákra került. A gyöngyösi ferences 208