Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Misóczki Lajos: A gyöngyösi műemlék könyvtár

Az 1808-as katalógus megmaradt. Ennek a Catalogus Librorum Bibliothecae Maioris V. Conventus Gyöngyösiensis 1808 с írásnak az az érdeme, hogy témacsoportosítást végzett: Historici, Theologi, Vitae sanctorum, Littera, Philosophi. (98 év múlva az általános kánoni vizsgálat alkalmából László Polikárp a Catalogus alapján egyeztette a könyvtár állományát.)

49 Bár a könyvbejegyzések egyre gyérültek, majd az 1850-es évektől szinte teljesen megszűntek, mégis, a könyvek kopásából arra következtethetünk, hogy az új könyveket is töretlen szorgalommal tanulmányozták. A XIX. században kb. 5000 kötet került a könyvtárba. Több mint fele egyházi irodalmi, a többi világi alkotás volt. Egyre távolabbi országokból is eljutottak a legkülönfélébb kiadványok, sőt más kontinensekről is. A rendi kötöttségekből fakadóan tovább is zárt könyvtár maradt. Viszont ismert az, hogy a ferences paptanárok kíséretével a gimnazisták gyakran felkeresték, és az olvasófolyosón bármelyik könyvet tanulmányozhatták. A tankönyveket a kolostor át is engedte a gimnáziumnak használatra, pl. az említett Calepinus-féle szótárat. Zártsága ellenére a könyvtár szívesen fogadta a tudományos kutatókat. 1816-ban Horvát István tudós nyelvész és történész tanulmányozta a könyvgyűjteményt régi kéziratok után kutatva. Ekkor került kezébe Turrecremata: Meditationes c, 1498-ban (Stephanum Planck, Róma) nyomtatott könyvének még hét egyébbel egybekötött kolligátumával az általa Magyar Kéziratnak nevezett kódex. Az első oldalán található szövegről a Tudományos Gyűjtemény 1836. évi IX. kötetében hasonmás oldalt jelentetett meg, a XVI. sz. elejére tehető kéziratról pedig Szent Brigida Imádságai Gyöngyösön a Szent Ferentz szerzete Könyvtárában címmel írt ismertetést. Ez a becses nyelvemlék később a Gyöngyösi Codex nevet kapta. A XIX. sz. eleji reformkori nemzeti felbuzdulás idején e gyűjtemény iránt tovább nőtt az érdeklődés. A Magyar Tudós Társaság megbízásából Döbrentei Gábor, a társaság titkára 1835-ben 14 hazai levéltárai-könyvtárat látogatott meg. 1835. november 20-án a gyöngyösi ferences könyvtárba is eljutott, de annak legnagyobb kincseit csak a következő év elején, Mágócsy István guardian segítése által ismerhette meg. Döbrentei ekkor kapta kézbe azt a latin grammatika- és szókönyvet — Johannes Balbus de Janua: Chatolicon (Velence, 1487) —, amelyhez kötve maradt meg a Gyöngyösi Szótár (töredék). Szakszerű feldolgozását Melich János közölte 1898-ban.

5 ° 1897-ben szintén Melich János bukkant rá a Codex MS Statua antiqua in Atthya continens nevű könyvben az általa elnevezett Gyöngyösi Glosszákra. Bár az 1896. évi milléniumi kiállítás történelmi főcsoportjában már szerepelt, ekkor még elkerülte a kutatók figyelmét. Hozzáértő feldolgozását Melich végezte el, és tette közzé 1898-ban a Nyelvtudományi Közleményekben,

51 amelynek dedikált különnyomatát tiszteletpéldányként október 31-én elküldte a kolostornak. (A kedves emlékű példány ma is megvan a könyvtár különgyűjteményében.

52

) Legkésőbb került feldolgozásra Paratus: Sermones dominicales с. (Strassburg, 1503) könyvéhez kötötten a Gyöngyösi Toldalék és magyar nyelvű bejegyzései a XVII. sz. elejéről. Ez a kézirat az ellenreformáció magyar katolicizmusának egyik első énekgyűjteményét tartalmazza. Szövegét Alszeghy Zsolt közölte 1914-ben.

53 A XIX. században vásárolt egyházi tárgyú könyvek tömegéből megemlítjük Buzitai Szedlmayer Imre—Gedeon György: (Al)-Korán magyar nyelvű fordítását (Kassa, 1831), H. J. Wetzer-B. Weite 12 kötetes Kirchen-Lexikonát (Freiburg, 1847). Mivel 1773 óta a ferencesek igazgatták a jezsuita alapítású gimnáziumot, a XIX. sz. elejétől még több tankönyvet vásároltak a könyvtárnak. A középiskolai tankönyvek és szótárak között 1848-ig többségbe kerültek a hazai kiadványok. Az oktatás- és nevelésel203