Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)
Misóczki Lajos: A gyöngyösi műemlék könyvtár
méleti könyveket szintén használták és gyűjtötték. Miután a gyöngyösi gimnáziumot 1895/1898-ban államosították, a tankönyveket (egy-egy példányt) itt helyezték el. Megvan a Ratio Educationis Publicae 1806-os budai és A. J. Comenius Orbis Pictusának ugyancsak 1806-os pozsonyi kiadása, Kassai József: Magyar nyelv tanító könyve (Sárospatak, 1817). S4 Megőrizte a könyvtár Diószeghy Sámuel és Fazekas Mihály Magyar Fűvész Könyvét (Debrecen, 1807), továbbá a ferences Gasparics Kilit: Egyházi beszéd, amelyet az . . . 1838. árvíz elmúltával monda с saját kiadásában Pesten megjelentetett füzetét. (Gasparichot az önkényuralom idején Gyöngyösről vitték mártírhalálba.) Megmaradt Fejér György: Codex Diplomaticus Hungáriáé (CD) 7 kötete is (Buda, 1829-től). ss A század eleji reformkori mozgalom szellemi fellendülése itt is hatott. A Tudományos Gyűjtemény bekötött példányai 1820-tól, a Tudománytár 1834-től, Nemzeti Almanach 1841-től van meg. Ugyanígy Mokry Benjámin: Közönséges históriai-biographiai lexikon 1-4. kötete (Pest, 1819-1820). Eredeti kötésben található gr. Széchenyi István: Hitel с műve (Petrózai Trattner J. M. és Károlyi István, Pest, 1830). Megvan Stancsics Mihál: Magyarok története (Wigand K., Pozsony, 1842). Az 1848/1849-es magyar forradalom és szabadságharc idejéből is maradt néhány kiadvány, pl. az 1848-ban Pesten megjelentetett Vahot Imre-féle Országgyűlési emlék, amelyet a gyöngyösi származású Vahot-testvérek iránti rokonszenvből a kolostorkönyvtár külön gyűjteményében tartottak. 1849 után éveken át alig gyarapodott a könyvtár. Ezekben az években került ide С Cantu: Allgemeine Weltgesichte (Schaffhausen, 1849) valamennyi kötete, P.Müller: Die Römischen Päpste (Bécs, 1849. 17 kötet), a Hármas Kis Tükör (Pest, 1849/1850), Szüágyi Sándor: A magyar forradalom férfiai 1848/1849-ből (Pest, 1850), A. Humboldt: Kosmos с könyve (Stuttgart, 1858, 4 kötet). Megtartotta a könyvtár Katinszky Gyula: A munkások kérdése és a kereszténység (Eger, 1864, Wilhelm Ketteier könyvének magyar nyelvű fordítása) с munkáját, amely a keresztényszocialista eszmék korai, megyei terjesztésében is szerepet kapott, továbbá Karl Marx: Das Kapital (Hamburg, 1867) első kiadását. (Az utóbbira Bán Imre, a könyvtár akkori vezetője bukkant 1954-ben, aki a Magyar Munkásmozgalmi Intézetnek adományozta. 56 ) 1863/1864-től valamennyi könyvről cédula katalógust készített az a két könyvtáros (custos), akit 1848-ban a könyvtár gondozásával bízott meg a kolostorfőnök. 1866/1867-ben a kolostorfőnökség két szoba átalakítását határozta el a könyvtártermek mellett: A könyvtárbővítés újabb kötetek tárolását segítette, ezért egymás után vásárolták az egyedi köteteket és a legkülönfélébb, sokszor világi tárgyú könyvsorokat. A díszes kiadású nyugat-európai szépirodalmi könyvek egész sora került a kiegyezés éve után a könyvtárba, pl. Schiller művei (Stuttgart, 1867). A magyar történelmi kiadványok közül Horváth Mihály: Magyarország történelme (Pest, 1871) és Cantu Caesar: Világtörténelem с munkája (15+1 kötet, fordítását és kiadását Egerben végezték 1876-ban). Az 1870-es évekből a Házikönyvtár с sorozat 8 száma maradt meg. A különleges kiadványok közül Batizfalvy Sámuel—Rózsay József: Magyar orvosok és természetvizsgálók 1867. évi . . . nagygyűlése (Pest, 1868), Környei János: Egyetemes földirat (Pest, 1868), Nagy-Indiai Sztojka Ferenc: Magyar és cigány nyelv gyök-szótára (Kalocsa, 1886), Ch. Darwin: Entstelung der arten (Lipcse, 188? ), Mayer Béla: A spiritizmus (Kalocsa, 1899) és H. W. Vogel: Photographie с. (Braunschweig, 1900) könyvet említjük. 1867—1870. között a IV. és V. jelzetű könyvcsoportban (teremben) külön gyűjtötték a hazai szépirodalmi (első vagy díszes kiadású) könyveket. Garay János, Bajza József, 204
