Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Misóczki Lajos: A gyöngyösi műemlék könyvtár

maradt.

11 A török portyák és Gyöngyös 1541., illetve 1596-tól történt megszállása, valamint a vallási testvérvillongások a rendtagokra megpróbáltatásokat, újabb és újabb létfeladatokat róttak. A könyvgyűjtemény további sorsában több esemény távolabbi időkre is meghatározó lett. Az 1535. évi gyöngyösi ferences-határozat megtiltotta a lutheránus könyvek olvasását és megtartását.

12 Mégsem csökkent számottevően a könyvek beszerzése. Bekerült a gyűjteménybe Sylvester János Új Testamentuma is (SárvárÚjsziget, 1541.), az első, magyar nyelvű Biblia-fordítás, sőt Calvin János: Institutio Christiane religionis с nagy alakú könyve (Franciscus Perinus, Genf, 1568.).

13 Az, hogy a gyöngyösi ferencesek könyvgyűjteménye a legkülönfélébb zaklatások ellenére is megmaradt, a több helyről kapott oltalomleveleknek volt köszönhető. Az oltalmazó levelek alapján tovább folytathatták hitbuzgalmi és hitvitázó tevékenységüket. Fennmaradhatott rendházuk, gyűjthettek a könyveket. 1541-ben II. Sziüejmántól, 1564-ben Mahmudtól, 1576-ban Musztafa budai pasától kapott nyílt levél lehetővé tette, hogy „bátran járjanak a gyöngyösi barátok a török birodalomban, és senki ne bántsa őket".

14 1552-ben I. Ferdinánd adott parancsot, hogy senki őket ne zaklassa.

15 Miután a gyöngyösi rendház tagjainak működését megengedte a török, a feldúlt vagy megszüntetett kolostorokból többen is ide menekültek magukkal hozván könyveiket is. Ilyen módon kerültek ide az 1541-ben feldúlt budai és pesti, továbbá az 1591-ben megszűnt znióváraljai (vagy túróci, jezsuita) kolostornak Bázelben, Kölnben és Lyonban kiadott könyvpéldányai.

16 Ugyanígy Temesvári Pelbárt: Expositio с munkája (Hagenau, 1504) a visegrádi könyvtárból. Lehet, hogy Antonius Florentinus: Summa Confessionale с (állítólag második magyarországi ősnyomda terméke 1477-ből) és Leonardus de Utino: Sermones Quadragesimales de legibus с. könyvét (Franciscus de Hailbrun, Velence, 1473) (bejegyzés szerint Mátyás király Corvinájához tartozott) a XVI. sz. közepén hozhatták Gyöngyösre.

17 Megmaradt Werbőczy István—Weres Balázs: Magyar Decretum (Tripartitum) 1565. évi, Debrecenben kiadott példánya is.

1 8 (Ugyanez megvan Misztótfalusi Kis Miklós 1698-as kolozsvári kiadásában is.) Otto Brunfels: Onomastikon Medicináé (Iohannem Scottum, Argentorati, 1534) с könyvébe jegyzett magyar nyelvű növénynevek (pl. Scabiosa = Ördög harapta fű a 28., Valeriana = Macska gyökér a 95. oldalon) és Turrecremata: Expositio . . . Psalmos... с műve (Velence, 1513) belső táblájára írt Contra podegram kezdetű orvosi-gyógyszerészi feljegyzés a természettudományok ferences érdeklődőinek emlékéről tanúskodik.

19 A rendtagok 1581-ben, Gyöngyösön tartott összejövetelén kimondták, és káptalani rendelettel elhatározták, minden kolostor köteles könyvtárat létesíteni, az ide letett könyveket lajstromozni és a lajstromot kifüggeszteni. A határozat 12. pontja a megmaradt könyvek fokozott védelmét írta elő.

20 Legjobban a fennmaradt állomány tanúsítja, a gyöngyösiek híven teljesítették a határozatban foglaltakat. Feltehető, hogy a néhány könyv gerincén még ma is látható számozás azonos az egykorú sorjelöléssel, amely egyben leltározás vagy rendbe felállítás első emlékének is tekinthető. A török oltalomlevelek közül az 1581. (? ) évi, Ali budai pasa által adott volt az egyik legfontosabb, mert lehetővé tette azt, hogy a gyöngyösi rendház is megmaradjon a szegedivel együtt a hódoltsági területen. Az egyik rendtörténet (Róma, 1587) ezért említhette a magyarországi négy ferenceskolostor között első helyen a török hódoltsági Giungiensi-t, utána a szegedit.

21 Ekkoriban a királyi részen csupán a szakolcai, Erdélyben a csíksomlyói létezett tovább.

22 1537-től több ferences tartományi gyűlést rendeztek a gyöngyösi kolostorban, amely a XVI. századtól vált tartományi székhellyé. Az élénk rendi élet és a XVI. sz. közepétől elterjedt említett szokás, amely a kolostor könyvtárának tudatos gyarapítását szolgálta, a könyvgyűjteményt ezernél több példányra duzzasztotta. Miután a XVI. században itt teológiai főiskola is nyílt, annak könyvei szintén a könyvtárhoz kerültek.