Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)
Misóczki Lajos: A gyöngyösi műemlék könyvtár
A gyöngyösieknek az alföldi területek mellett a felvidéki vármegyékkel is volt kapcsolatuk. Ez magyarázza a szlovák települők megjelenését Gyöngyösön, továbbá az itt tanult és igehirdetésre szülőföldjére visszatért klerikusok hitbuzgalmi tevékenységét. 23 Nekik köszönhető a könyvtár több, XVI-XVII. századi szlovák és cseh nyomtatványa, valamint ilyen nyelvű kéziratos bejegyzésű egyházi könyve. Természetesen legtöbb a latin nyelvű beírás, de gyakori a német, olasz, francia, görög és egyéb,így a magyar nyelven írt is. A bejegyzések — legkülönfélébbek, amelyek együttesen teszik a gyöngyösi műemlék könyvtárat felbecsülhetetlen könyvtörténeti, egyháztörténeti, művelődéstörténeti és egyéb históriai értékűvé. Egy-egy könyv XVI. vagy XVII. században datált tulajdonbejegyzése alapján végigkövethetjük a legtöbbnek annyira kalandos életűtját: Az 1500-as évekből még alig van ezekben a könyvekben keltezett, a gyöngyösi kolostorral vagy könyvtárral kapcsolatos tulajdonbejegyzés. A XVI. században vagy polgári tulajdonban vagy a rendtagok kezén voltak - az utóbbiaknál megőrzésként, ad usum —, mivel magánvagyonuk, így könyvük sem lehetett a rendi kötöttségek miatt. 24 A könyvtári tulajdonbejegyzések a XVII. századtól gyarapodtak a már fentebb említett kolostori tulajdonjelzet feltüntetésével. A beírások szerint a gyöngyösi szerzetesek nagy könyvbarátok, művelt és értő könyvgyűjtők voltak. Ások között első helyen Nádasdi Bálint állt (F.V. N. vagy F. Valentinus Nádasd monogrammal). Kölni, párizsi, antwerpeni, bázeli, lyoni és velencei eredetű könyveit vagy adományozás vagy vásárlás útján szerezte. F. Georgius: De harmónia mundi с írását 38 solidusért vette Párizsban. 25 Mohácsi Tamás, Újlaki Imre szintén rajongó gyűjtője volt a könyveknek. Újlaki egyik kötetének, A. Ornitoparchus: Musicae active micrologus címlapját (Lipcse, 1519) Orpheus és Euridice képe, valamint kottasor díszíti. 26 Tövisi Imrétől 7 könyv maradt, Mágocsi Jánostól 9, Cservölgyi (Cserőgyi) Benedektől 4, Gyöngyösi Imrétől 5,Dusi Jakabtól és Gyöngyösi Balázstól 5—5. A nem szerzetes papok közül Henckel Jánost, II. Lajos özvegyének, Mária királynénak udvari lelkészét említjük, akitől egy 1525. évi bázeli kiadású Hieronymus mű maradt a gyűjteményben. A Kecskemétről menekült és Gyöngyösön megtelepedett paptól, Illanchy Jánostól matematikai könyvek kerültek a könyvtárba, közöttük Euclides: Elementa geometriáé с művének (Wittenberg) 1565. évi kiadása. 27 Szép számmal maradtak XVI. századi világi gyűjtők könyvei is a könyvtárban. 28 A hetvenhat könyvgyűjtő kötetei között megmaradt Baghy Kelemen gyöngyösi polgár, Báthory András szabolcsi főispán és országos főkapitány, Liszti Sebestyén kancelláriai jegyző, továbbá gr. Pálffy István gyöngyösi lakos keltezéssel és adományozójára vagy a vásárlás körülményeire utaló bejegyzéssel ellátott könyve. 29 1585-ben tűz pusztított a kolostorban, de nincsenek feljegyzések a könyvtárt ért károkról. A könyvekbe rótt sorok gyakran írtak a mindennapi életről is. Hieronymus (B): Vitae sanctorum patrum (Anthonius Koburger, Nürnberg, 1483 - Ludovici Hain, 8598., GYMK-ANT/69. -) 69. oldalának lapalján egy 1601-ben kelt bejegyzés megörökítette, hogy az egri törökök elhajtották a gyöngyösi lakosok marháit. 1606/1607-ben Gyöngyös (a bécsi békekötés értelmében) ismét a magyar király hatalma alá került. Aztán megint török hódolt város lett. A többször gazdát cserélt város ferenceseit ismét az oltalmazólevelek védték meg a nagyobb dúlásoktól. 1621-ben Bethlen Gábor, 1627-ben Mehmet egri beglerbég, 1628-ban II. Ferdinánd, 1634-ben IV. Murád, 1676-ban Tallya György, a bujdosók, végvári vitézek lovaskapitánya adott oltalomlevelet a gyöngyösi rendtagoknak. 30 Biztonságban maradhatott életük, kolostoruk, - könyvgyűjteményük. Bár az 1610-ben 198
