Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában IV.

12. E dolgozat szerzője a következő közleményekben ismertette Gárdonyi Géza titkosírásos feljegyzéseit és az írás jellegzetességeit: Gárdonyi titkosírásos feljegyzéseinek tartalma. EMÉ X. 319-365; Újabb adatok Gárdonyi titkosírásáról és közöletlen részek feljegyzéseiből. EMÉ XV. 167-222. 13. 1894. elején jelent meg „Egész életre való naptár 1893-1950" címmel. Nyomta, kiadta és árusította a Magyar Nyomda Budapesten, József körút 47. A két nagyméretű lapból álló öröknaptáron olvasható még, hogy az Gárdonyi Géza tulajdona és ára 2 korona. Egy példánya megtalálható az egri múzeum gyűjteményében. Gárdonyi József Az élő Gárdonyi című könyvében (I. k. 244-246.) említ még egy könyv alakú öröknaptárt, amely a 3001. évig mutatta a napokat. 14. Gárdonyi átvitt értelmű nyelvtani meghatározásai között a Bíbor az ige, a Kő a főnév, a Bársony a melléknév-jelző (Gárdonyi szavával: milyenző szó), a Fű a határozószó volt. 15. A Biti Gárdonyi nyelvészeti fogalomalkotásának egyik teremtménye: a legnagyobb hatású szó, mondat vagy helyzet, ami megkapja, megrázza, magával ragadja az olvasót, tehát legfontosabb része, mozdonya, reflektora az írásműnek. 16. Gárdonyi igyekezett titkosírásos szövegeinek zárt írásképet adni. Ha mondat vagy szó végén, vagy az 1912-ben elkezdett ún. emeletes írásmód következtében üres hely keletkezett, ami az írás képét széttördelte és esetleg elősegíthette a szerző által nem kívánt megfejtést. Az ilyen helyeket külön erre a célra szerkesztett helykitöltő elemekkel rajzolta tele. Ezek első pillantásra hasonlítanak az írásra, de olvasáskor azonnal kitűnik róluk, hogy nem betűkből álló, felesleges vonalak. 17. A Gárdonyi Géza által kialakított egyéni titkosírás pontosságát igazolja egyebek mellett az is, hogy mindenféle írásjelre (pont, vessző, kettőspont, kérdőjel, idézőjel stb.) tartalmaz egy, vagy több jelölési módot. 18. A Jövendő irodalmi hetilap. Bródy Sándor 1903. március 1-én indította Ambrus Zoltánnal és Gárdonyi Gézával együttműködve. A lap munkatársa volt szinte minden haladó író, így Ady Endre is. Gárdonyi egy évig tartott ki barátja mellett. Akkor, részben Bródyval keletkezett nézeteltérései miatt, részben azért, mert nem vállalta a hetenkénti cikkszállítást, megszakította ezt a kapcsolatot. A lap 1906-ban szűnt meg. 19. A budapesti Szépirodalmi Könyvkiadó új Gárdonyi-sorozatában Z. Szálai Sándor es Tóth Gyula rendezte sajtó alá az író főbb műveit. Ők írták az akkori legfrissebb kutatások eredményeit is tartalmazó értékes bevezetéseket és utószavakat. A Tükörképeim című kötet 1965-ben jelent meg 20 000 példányban. 20. Gárdonyi József 1934. Két kötet. Életrajzi jellegű munka sokszáz adattal. Egyes részletei ellenőrzendők. 21. Ebben a terjedelmes idézetben ismét zárójelbe tesszük a Gárdonyi által kihúzással törölt részleteket. Teljes elhagyásuk csökkentette volna vizsgálódásaink eredményességét. 22. A titkosírásos jegyzetek szövegét a következőkben a Szépirodalmi Könyvkiadónál 1974-ben megjelent Titkosnapló című kötetből vesszük. 23. Z. Szálai Sándor 1974. 111. 24. Z. Szálai Sándor 1974. 42. 25. Z. Szálai Sándor 1974. 59. 26. Z. Szálai Sándor 1974. 107. 27. A Tükörképeimből kihagyott három rövid írás szövegét itt közreadjuk, mert azok csak a Jövendő számaiban olvashatók, amelyek nehezen szerezhetők meg. Indokolja a közlést az is, hogy Gárdonyi Géza, egy újabb kiadás előkészítéseképpen a Jövendő szövegében néhány módosítást jegyzett elő, így most a szerző szerinti legutolsó szöveget adhatjuk az olvasó kezébe. A pap meg a nyája. Két papot értem ott. Az elsőre nem emlékszem: beteges volt, meg is halt. Másik papot hoztak. Ez kövér, egészséges ember volt. Szerettünk neki kezet csókolni, mert fehér volt a keze és puha. A papot én buzgón tiszteltem. Az iskolában tanultam, hogy annál hatalmasabb ember nincs a világon: a mennyországba is csak ő ereszthet be. Hát jártam is a templomba buzgón. Az erős téli hidegben is ott térdeltünk a csupasz kövön, amikor felállhattunk, rázogattuk a lábunkat. De azért a templom gyönyörűség volt nekem. A vasárnapok, a falusi vasárnapok! Mikor a harang megszólal és mély hangon búgja: - Templomba! Templomba! Akkor a falu házikóiban mindenki megmozdul. Az asszonyok most veszik elő a ládából ünnepi ruháikat; a lányok most fonják a pántlikát a hajukba; az emberek kalapot és csizmát kefélnek, s leteszik a pipát. Második harangszóra már megindul a falu messze lakó népe; kiskapuk nyiladoznak mindenfelé; a leány belép a kiskertbe és virágot szakít; a legények, asszonyok, öreg emberek külön-külön csoportokban ballagnak a templom felé. 190 í