Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Varga László: A szövetkezés kezdeti szakasza Heves megyében a Tanácsköztársaság megdöntéségi

egy gyöngyösihez hasonló szövetkezet megalakítását. Az első hitelszövetkezetek után 1896-ban már tíz községi hitelszövetkezet működött Heves megyében. 1897-ben az ecsédi és nagyrédei hitelszövetkezetek vannak bejegyezve a cégbíróságnál. 1899-ben pedig már Átányon, Pásztón, Hevesen, Gyöngyöspatán is van hitelszövetkezet.

8 Az 1894. évi kezdeményezések után Egerben jött létre az Eger és Vidéke Keresztény Takarék- és Hitelszövetkezet, amely később a megye legtőkeerősebb hitelszövetkezetévé válik.

9 A Heves megyei hitelszövetkezés történetében jelentős változást jelent 1899-ben az Országos Központi Hitelintézet megalakítása. Ekkor 1899. végén már összesen a 13 hitelszövetkezet közül Heves megyében 11 tagja van az OKH-nak, 2341 taggal, 3836 db üzletrésszel, amelyek értéke 210 890 korona.

10 A fejlődés rendkívül gyors. Ezt jelzi, hogy 1903-ban a Heves megyei hitelszövetkezetek száma már 22 és ezenkívül két borszövetkezet is az OKH tagjaként működik. Szintén a fejlődés jele a kisipari hitelszövetkezetek megalakítása. Ezek a krónikus hitelszegénységben szenvedő kisiparosok hitelellátását tűzték ki célul. Közülük jelentősebb az 1900-ban létrehozott Egri Ipari Hitelszövetkezet, az 1902-ben megalakult Gyöngyösi Ipari Hitelszövetkezet. Az első világháború előtti években szünet nélkül jönnek létre a hitelszövetkezetek. Különösen sok kísérletet tesznek Egerben. Ezek közül figyelemre méltó az 1903-ban megalakított Egri Kölcsönös Takarék-és Hitelszövetkezet, az 1910-ben létrehozott Egri Gazdák Hitelszövetkezete. Ennek a dinamikus fejlődésnek az eredményeként az első világháború időszakában fejlődik ki a Heves megyei hitelszövetkezés. 1915-ben már 29 hitelszövetkezet működik 96 községre kiterjedő hatáskörrel, 9242 taggal és 16 322 üzletrészjeggyel.

11 De ezenkívül is a szervezettség legtöbb mutatója kedvezőbb a szomszédos megyéknél. Borsod megyében 35 hitelszövetkezet működik 104 községre kiterjedő hatáskörrel, 8929 taggal és 16 166 üzletrésszel, míg Szolnok—Doboka megyében a 24 hitelszövetkezet tevékenysége 135 községre terjed ki és tagjainak száma 9349, üzletrészjegyének száma 17 149. E szövetkezetek üzletrészjegyeinek értéke Heves megyében 888 826, Borsodban 919 850, Szolnok-Dobokában 858 700 korona, a befizetett üzletrészek értéke Hevesben 627 298, Borsodban 725 026, Szolnok—Dobokában 549 805 korona. Amíg a takarékbetétek összege Heves megyében 2 380 802, Borsodban 1 566 896, Szolnok-Dobokában 269 831 korona, addig a tartalékalap Hevesben 218 793, Borsodban 304 037, Szolnok-Dobokában 160 011 korona.

12 De e hitelszövetkezetek fejlődésük során nemcsak gazdasági, társadalmi szempontból is számottevő szervezetekké váltak. Közgyűléseiken keresztül hatottak a közvélemény formálására, támogatták a közművelődést, könyvtárakat tartottak fent. Általában véve az első világháború végére már elválaszthatatlan részeivé váltak nemcsak a megye hiteléletének, de társadalmi életének is. Az első fogyasztási szövetkezetek Heves megyében. Kiépül a Hangya és a községi fogyasztási szövetkezetek hálózata A kapitalista kizsákmányolás elleni munkás ellenállás „terméke"-ként alakult meg 1844-ben a rochdalei takácsok fogyasztási szövetkezete, amely gyorsan elterjedt Európában. Magyarországon már a 19. század második felének utolsó évtizedeiben megalakulnak az országos szövetkezeti központok tagszövetkezeteikkel együtt. Heves megyében először az Országos Keresztény önsegélyző és Fogyasztási Szövetkezet 1888-ban hoz létre fogyasztási szövetkezetet Egerben. Ennek szervezésében és irányításában az egyházi szerveknek van fontos szerepük.

13 Ezt követően alakítják meg 1894-ben az Átányi önsegélyző és Fogyasztási Szövetkezetet, ami Heves megyében az első falusi fogyasztási szövetkezet151