Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Varga László: A szövetkezés kezdeti szakasza Heves megyében a Tanácsköztársaság megdöntéségi

nek tekinthető. Szintén 1894-ben jön létre a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási Termelő és Értékesítő Szövetkezet egri szervezete, amely ettől kezdve folyamatosan működve, csak a felszabadulás után, a szövetkezeti összevonások alkalmával szünteti be működését.

14 A Heves megyei fogyasztási szövetkezeti mozgalom történetében fordulópontot jelent 1898-ban Károlyi Sándor és a Magyar Gazdaszövetség közreműködésével a Hangya Központ megalakítása. Hálózatának és tekintélyének megerősödéséhez később a Paráddebrői 38 000 kh ura Károlyi Mihály is nagymértékben hozzájárult. Elsősorban az ő érdeme, hogy birtokai körül 1899 végén, 1900 elején egymás után jöttek létre Heves megye első Hangya szövetkezetei: Sírokban 100, Párádon 120, Recsken 200, Derecskén 130 alapító taggal.

15 Ezek és az ezt követő években létrehozott Hangya szövetkezetek gazdálkodása mai szemmel nézve kezdetleges. Működésükre sokáig jellemző maradt, hogy még üzleti könyveik sem voltak. A boltvezetők, szövetkezeti elnökök zsebkönyvükbe jegyezték a kiadásokat, alkalmi pénztárkönyvet használtak. További jellemzője az első években folytatott gazdálkodásnak, hogy raktári készletük minimális volt. Ezért az árut szállító kereskedők velük szemben egyelőre bizalmatlanok voltak. 1903-ban a saját tőkenövelés érdekében a Hangya központ szigorító intézkedéseket vezet be a szövetkezetek megalakításánál. Ennek ellenére évről évre jönnek létre az új Hangya szövetkezetek. Számuk 1903-ban 40, 1913-ban pedig már 61. Országosan ez kiemelkedő eredmény, ennél több Hangya szövetkezet csak Bihar megyében van 107, míg a többi megyében ennél kevesebb: Marostorda, Pozsony, Nyitra megyékben 58—58, Abaúj Tordán 54, Zemplénben 50 és Nógrád megyében 49 található.

16 Ez a számszerű fejlődés tovább tart, 1914. év végére Heves megye mind a szövetkezetek egészét tekintve, mind a készpénzforgalmat figyelembe véve, messze felülmúlja a területileg és lélekszámban nagyobb megyéket.

1 7 Amíg ugyanis Borsod megyében a szövetkezetek száma 43, és a készpénzforgalom 1 736 242 korona, Nógrádban 47 szövetkezet működik, amelyek forgalma 1 707 277 korona, Szolnok—Doboka megyében pedig mindössze 7 fogyasztási szövetkezet van 240 166 korona forgalommal, addig Heves megyében a Hangya szövetkezetek száma 60, és az 1914. évi készpénzforgalom 2 755 003 korona. Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy a szomszéd megyékben a Hangya köteléken kívülálló ún. községi fogyasztási szövetkezetek száma nagyobb mint Heves megyében, hiszen itt Károlyi Mihály szorgalmazására az állami és az egyházi szervek közös állásfoglalásának eredményeként a Hangya szövetkezés lesz egyeduralkodó szövetkezeti forma. Az első világháború alatt a Hangya szövetkezetek fejlődése töretlen. Ennek oka, hogy a lakosság a rendkívül nehéz háborús ellátási viszonyok között ismerte fel a mértékkel gazdálkodó, tagjainak anyagi, ellátási viszonyait is szem előtt tartó szövetkezetek jelentőségét. Ugyanis abban a községben, ahol a szövetkezeti boltvezető bevonult és becsukták a boltot, ott a magánkereskedők az árakat nyomban felverték és kiuzsorázták az amúgy is elszegényedőben levő falusi lakosságot és szövetkezeti tagokat. Ezért írhatta pl. a Hatvan és Vidéke 1916-ban „Szövetkezzünk" című vezércikkében

18 „De csak a most dúló világháború vetett rá igazi fényt a szövetkezés hasznos és szükséges voltára." „Ismerünk a háború tartama alatt keletkezett olyan szövetkezeti alakulást, amely tagjainak a lisztneműeket tetemesen olcsóbban szállította, mint a hatóságilag megállapított ár. Az igaz, hogy az csak kivételes eset, mert az illető szövetkezet haszon nélkül dolgozik. Ámde példa arra, hogy a szövetkezet által elkerülhetjük kizsákmányoltatásunkat."

19 Mértékletes árpolitikájuk, a közösség fokozódó részvétele a Hangya szövetkezetek irányításában nagy közösségi eredmény. Ez is hozzájárult hálózatuk további gyors fejlődéséhez, a városi szövetkezetek létrehozásához Gyöngyösön 1917-ben, Egerben 1918-ban. Éppen a fejlett hálózat irányítási problémáinak megoldása érdekében felmerült az irányítás decentralizálásának a kérdése, a megyei kirendeltség létrehozásának az ügye és 152