Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Varga László: A szövetkezés kezdeti szakasza Heves megyében a Tanácsköztársaság megdöntéségi

megyében egzisztáló kisárutermelő gazdaságok tőke híján rendkívül alacsony színvonalon termeltek. Ezért továbbfejlődésükhöz sokkal több hitelre és termelési eszközökből, fogyasztási javakból is jobb ellátásra lett volna szükség. Ez a magyarázata, hogy a németországi példa nyomában először a hitelszövetkezetek terjedtek el széles körben a Mátra és a Bükk környékén. Hitelszövetkezetek Heves megyében az I. világháború befejezéséig 1885-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület javasolta tagjainak hitelszövetkezetek létrehozását, egyben kiadta az „Alakítsunk Szövetkezeteket" című népszerű kiadványát, és két alapszabály-tervezetet, egyet a területi szövetkezeti központ, a másikat a falusi hitelszövetkezetek megalakításához. Ennek hatására Benda Dezső gyöngyösi banktisztviselő már 1884-ben kidolgozza a gyöngyösi hitelszövetkezet létrehozásának a tervezetét.

2 A megvalósítás azonban várat magára. Egy gyöngyösi lap 1886-ban pedig már vezércikkben szorgalmazza a hitelszövetkezetek széles körű megszervezését. A tőkekoncentráció új lehetőségét szem előtt tartva a kormány is gondolt a hitelszövetkezetek megalakítására. Felhívással fordultak az alispáni hivatalokhoz: adjanak segítséget a hitelszövetkezetek létrehozásához. Eközben 1886. december 19-én alakuló közgyűlésén hivatalosan is létrehozták a Pest megyei Hitelszövetkezetet, majd 1887. június 8-án Mácsán megalakult ennek az első köteléki hitelszövetkezete is. Mindez nagy hatással volt a Heves megyei szövetkezésre is. Az eredmény: 1887. április 26-án közzétették a 162. számú alispáni határozatot, amellyel igyekeztek elérni, hogy a megye minden jelentősebb községében hozzák létre a hitelszövetkezetet.

3 A szervező munka szerény keretek között folytatódik és egyelőre csak elképzelések születnek, szövetkezetek annál kevésbé. Ezért is tűnt nagy jelentőségűnek a Pest megyei Hitelszövetkezethez hasonló funkcióval rendelkező Gyöngyösi megyei Hitelszövetkezeti Központ létrehozásának a terve. E központ feladata — mint az a nevéből is kitűnik — nemcsak a hitelezést, a takarékbetétek gyűjtését tartotta fontos feladatának, de a megye hitelszövetkezeti hálózatának szervezését is. Ennek a megyei hitelszövetkezeti központ létrehozásának az úttörő munkája Benda Dezső nevéhez fűződik.

4 Sokéves szervező munka után 1891-ben a megyében már 60 800 frt üzletrészt jegyeznek, majd később ennek az összege elérte a lOOOOOfrt-ot. Ez az eredményes tagszervező munka és a nagy összegű üzletrészjegyzés tette lehetővé, hogy bár igen szoros függőségben, a Gyöngyösi Bank RT-től, de 1891 őszén Gyöngyös székhellyel a Heves megyei Gazdasági önsegélyező Hitelszövetkezet „az országban a második megyei hitelszövetkezet "-ként megalakulhatott.

5 Ez volt az első jelentősebb szövetkezet Heves megyében, amelyik központjelleggel feladatának tartja a hitelszövetkezetek Heves megyei megszervezését. Ennek első eredményeiről 1895. évi közgyűlésükön számolnak be: „Megyei központunk működése máris nevezetesebb alkotásokkal dicsekedhetik. — Megyénkben ez idő szerint Verpelét, Kömlő, M.Tárkány, Boczonád, Hatvan és Halász községekben, továbbá Gyöngyös városban vannak községi hitelszövetkezetek."

6 Sörömmel hozzák tagjaik tudomására: „Nekünk is van már ily szövetkezeti központunk Gyöngyösön az egész megyére kiterjedő hatáskörrel, amely ma ily előnyösen adott magáról életjelt."

7 Ekkor már 1895-ben e szövetkezet összforgalma 866 746,79 korona, az évi tiszta nyereség pedig 3480 korona 29 fillér. A Pest megyeihez hasonló központ azonban mégsem jöhetett létre tartósan Heves megyében a két város, Eger és Gyöngyös rivalizálása miatt. A hitelszövetkezetek szervezését rövidesen az alispáni hivatal is megkezdi. Egerben 1894-ben először kíséreltek meg 150