Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Csiffáry Gergely: Kiss Lajos egri internacionalista életútja (1892–1977)

meg sapkát. Ki is írták a [foglyok] a rendelőjébe, hogy ez egy „szajocsnyik."

3

'

J Már hatodik hónapja éltünk kegyetlen körülmények közt, rossz koszt, száraz étel, fizetés [nélkül]. Ha szólni mert valaki, azt az őrszobában jól megverték. Majd egyik reggel bejött Ali a mi barakkunkba, hogy kifelé dolgozni. Közvetlenül az ajtó mellett 4 szlovák katona teázott. Azt mondta az egyik, hogy még korán van. Erre a drótfonatú kancsukával

3 8 [úgy] ütötte, verte, hogy csupa vér lett pillanatok alatt. Ezután Kelemen József székely [katona] odament hozzá, hogy hagyja abba, mert baj lesz, azt is megütötte. Ö meg a prices alól kirántotta a lapátját, ami a sok kavicsrakástól nagyon éles volt. Teljes erőből, a fejét ketté vágta, de már ekkor ott volt az egész század. Kidobták a [kozákot], majd ott valósággal szétapritották. Hiábavaló volt minden igyekezet, hogy megakadályozzuk, minket is agyon vertek volna őrmesterekét, ha félre nem állunk. Ekkor valaki elkiáltotta: Verjük agyon a többit is! Az őrséget lerohanták, [azok] még fegyvert sem tudtak használni, valamennyit agyonverték. [Az egyik munkafelügyelő] civil, lóra kapott, igy menekült meg a biztos haláltól. Ö Szorokiba futott, itt katonaság is [állomásozott]. Azonnal kijöttek egy vonattal. . ,"

39 Megtorlásul 3 álló nap bezárták a hadifoglyokat a barakkokba, de enni, inni nem adtak nekik. Negyedik napon vizsgálóbizottság szállt ki a táborba, vezetőjük Olga nevű iiercegasszony volt. Kihallgatták a barakklakók panaszát és az erőszakos fellépésük okát. Rendeződni látszott ügyük, mégis végül 4 őrmestert, köztük Kiss Lajost is lázadásra való felbujtásért letartóztatták és 1916 októberében elszállították Murmanszkból valamennyit.

40 A hadifoglyokat előbb Pétervárra (Leningrád) vitték, végül egy moszkvai börtönbe csukták be őket, ahol katonai bíróság is működött. A magyar hadifoglyokat összezárták politikai foglyokkal, hogy tudatosan-e, vagy tévedésből, soha nem derült ki. A cellatársaik kommunisták voltak. Kezdetben kézzel-lábbal magyaráztak egymásnak. Kiss Lajos itt hallott először Leninről. A moszkvai börtönben ismerkedett meg Czokorlics Péró nevezetű bácskai tanítóval, akivel összebarátkozott. Évek múlva a sors újra összehozta őket a polgárháború idején.

4 ' A börtönből 1917 tavaszán, a februári forradalmat követően szabadult ki. Egy moszkvai repülőgépgyárba került mint műszerész. Társa Szabó István (iváncsai születésű) hadifogoly volt.

42 Itt a gyárban újra szervezett bolsevikok közé került. A munkások között tökéletesítette orosz nyelvtudását. Többször részt vett a gyár szervezett munkásainak összejövetelein.

43 A iiadifogoly munkások a gyár területén felállított fabarakkokban laktak. 1917. november 8-án hajnalban egy matrózcsapat érkezett több teherautóval a gyárba. Rögtönzött gyűlésen tájékoztatták a munkásokat és a hadifoglyokat arról, hogy Péterváron győzött a forradalom. Ezt követően a munkások lefegyverezték a gyár őrségét és szétverték a reájuk támadó junkereket.

44 A moszkvai repülőgépgyárban Vörös Gárda alakulatot szerveztek, amelybe magyar hadifoglyok is beléptek. Kiss Lajos 21 pesti munkással együtt a Vörös Gárda tagja lett.

4 s Nagy szükség volt rájuk Moszkvában, ahol sokkal hosszabb és véresebb harcban győzött a proletárforradalom, mint Péterváron. Itt a moszkvai Forradalmi Katonai Bizottság ingadozó magatartásával egy egész sor súlyos katonai hibát követett el. Tárgyalásba bocsátkozott a város ellenforradalmi beállítottságú polgármesterével és a moszkvai hadkerület parancsnokával. A hadapródok és a fehérek a tárgyalás elhúzásával nyert időt kihasználva, október 27-én [november 9-én] általános támadást indítottak a forradalmi felkelő csapatok és a Vörös Gárda ellen. Időközben csellel elfoglalták a Kremlt, az őrséget legyilkolták. A Kreml őrség lemészárlása mélyen felháborította a 124