Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Csiffáry Gergely: Kiss Lajos egri internacionalista életútja (1892–1977)

munkás- és paraszttömegeket. Végül is a moszkvai szovjetek segítségére siettek a gyárak vörösgárdistái, a környékbeli falvak parasztjai és a közelben állomásozó forradalmi katonai egységek. A Moszkva környéki városokban, ez időre már nagyrészt győzött a forradalom, az időben érkező vörösgárdisták megakadályozták, hogy a moszkvai ellenforradalmi erők erősítést kapjanak.

46 Kiss Lajos egy olyan osztagba került, amely Moszkva felmentésére indult. Ez az egység az I. Páncélosvonat Ezred volt. Ezekre a napokra így emlékezik. „ . . . Másnap [a forradalom előtti naptár szerint november 9-én] tudtuk meg, hogy a mi osztagunk az I. Páncélosvonat Ezred, ide [tartozunk]. Ott szét lettünk osztva. Én géppuskásnak jelentkeztem Bányai Lacival. Még aznap ki is mentünk hat páncélautóval a Kadetzki korpuszhoz, ahol már két nap óta folyt a harc. Ez [egy] katonatiszti iskola volt Moszkvában, az urak szemefénye. Innen akarták vérbefojtani a forradalmat, ide özönlött a sok cári tiszt. A forradalom vezetősége [e helyre] összpontosította [mindazt az erőt], amit nélkülözni tudott. Sok munkás halt meg a körülötte folyó harcokban. Mi és még más alakulatok páncélosai 4 napig ostromoltuk, míg bevettük. Amelyik gépben én is voltam, annak 2 ágyúja is volt, ketten voltunk magyarok Bányaival, a többi matróz. A kocsi vezetője bárkin volt, litván származású, jó elvtárs. A hátsó kormánynál Vasziljev Jóska, én mint géppuskás. [Ővele] nagyon összebarátkoztunk. . . Negyedik nap délben időzített bombát [helyeztünk] a főbejárat boltíve alá, fel kellett robbantani a főbejáratot, mert nem tudtunk másképp boldogulni velük. E [feladatra] is bárkin vállalkozott, sikerült is, csak egy tüzérünk sebesült meg. Nekem nem lett semmi bajom. Amikor védett helyre álltunk, ott már sorkatonaság várta a rohamra szóló parancsot, sok magyar volt közöttük, maga Karikás [Frigyes] elvtárs is.

A1 A moszkvai forradalom november 15-én győzött.* * Itta 8 napig tartó moszkvai harcokban esett át Kiss Lajos a forradalom tűzkeresztségén.

49 1917 végén Szmolenszkbe irányították egységét. Itt Szemjonov fehéreinek szétverésében vett részt,

50 ui. a városban 1917. decemberében az ellenforradalmárok szovjetellenes lázadást robbantottak ki.

51 Szmolenszk és Caricin

52 környéki harcokban még mindig az I. Páncélosvonat Ezred kötelékében harcolt, mint vörösgárdista. A Keleti Fronton 1918. január 15-én a Népbiztosok Tanácsa dekrétumot fogadott el a Munkás-Paraszt Vörös Hadsereg megszervezéséről, február 11-én pedig a Munkás-Paraszt Vörös Flotta felállításáról. Rövid idő alatt bebizonyosodott, hogy az imperialista hatalmak reguláris seregeivel szemben nem elégséges a népi milícia, a Vörös Gárda,

5 3 az általános népfelfegyverkezés régi szocialista eszméje sem felel meg a helyzet támasztotta követelményeknek. Az egykori elképzelések az adott körülmények között irreálissá váltak. Az első hónapokban a Vörös Hadsereg önkéntes alapon működött.

54 Megbízható szovjet levéltári adatok szerint Kiss Lajos 1918. február 10-én lett a Vörös Hadsereg katonája.

ss 1918. február 10-e előtt mint a Vörös Gárda tagja vett részt a harcokban. 1918 márciusa újabb fordulópont Kiss Lajos életében. A Bolsevik Párt (OKbP) tagja lett.

56 A tagfelvételnél ajánlói Ványa Siskin matróz, politikai biztos, és egy Davidov nevű vöröskatona.

5 7 A Kiss Lajos életrajz-ismertetések nem vizsgálták azt a kérdést, hogy tagfelvételkor közvetlenül az OKbP-nek, vagy magyar szekciójának lett-e tagja. E kérdés eldöntéséhez ismernünk kell a körülményeket. Az OKbP magyar szekciója csak 1918. március 24-én alakult meg. A szekció első négy tagja: Kun Béla, Szamuely Tibor, Pór Ernő és Rudnyánszky Endre voltak. A szekció a hadifoglyok közötti szervezést 125