Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)
Csiffáry Gergely: Kiss Lajos egri internacionalista életútja (1892–1977)
Csiffáry Gergely KISS LAJOS EGRI INTERNACIONALISTA ÉLETÚTJA (1892-1977) 1978. november 15-én, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60.jubileumára készülve, kiállítás nyílt az egri Dobó István Vármúzeumban. A kiállítás megemlékezés volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és a polgárháborúban részt vett Heves megyei internacionalistákról, valamint az akkor nemrég elhunyt Kiss Lajosról, aki 1917—1922. között fegyverrel harcolt az októberi forradalom és polgárháború győzelméért. Kiss Lajos egyike volt azoknak a magyar internacionalistáknak, akik harcban szerzett érdemeikért megkapták 1967-ben a Lenin Rendet. A kiállítás megnyitása előtti hetekben került múzeumba Kiss Lajos hagyatéka, amit lánya, Beszteri Bertalanné őrzött meg. Kiss Lajos 1977-ben bekövetkezett halálával egy hosszú életút zárult le, s közgyűjteménybe kerültek iratai, levelezése, saját kezű részletes visszaemlékezése, kitüntetései és személyes használati tárgyai is. A múzeumban őrzött emlékeinek felhasználásával az a célunk, hogy Kiss Lajos munkásmozgalmi veteránról egy olyan részletes életrajzot adjunk közre, amit a munkásmozgalom-történet kutatás is használhat, s ezzel együtt életét, tevékenységét is megismertessük. Ő maga komisszárként a következő elvet vallotta a polgárháború harcai közben az utókor ítéletéről: „ . . . Most he azon törd a fejed, hogy ezt a harcot hogyan magyarázza a történelem. Előbb csináld meg a történelmet, aztán majd akadnak okosak, akik magyarázzák . . ." l Élete, tevékenysége nem volt ismeretlen, szívesen beszélt róla, ha megkérdezték. A hazai sajtóban a vele készült első riportok még 1957-ben láttak napvilágot. Egyebek között Gerencsér Miklós: Lenin kézfogása, Népszabadság, 1957. X. 31., ill. Szelepcsényi Zoltán: A forradalom éveiből. Népszabadság, 1957. XII. 25. - cikkeiben. Visszaemlékezése több országos kiadványban is megjelent, például: Györkéi Jenő-Józ sa Antal (szerk.): Magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban, Bp., 1957.; Pásztor Ferenc: 100 nap nyeregben, В p., 1970.: Tuza István: Tudnak oroszul elvtársak? In: Október katonái voltak, Bp., 1977. E munkákban érthetően a kötött terjedelem miatt élete legérdekesebb eseményeinek lejegyzésére koncentráltak. 1959-ben kísérelték meg először Kiss Lajos egész életútjának felvázolását; Friedrich Sándorné: A Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és az intervenciósok elleni harcban részt vett internacionalisták emlékezései. Egri Pedagógiai Főiskola évkönyve, V. Eger, 1959. Mindmáig ez volt a legrészletesebb Kiss Lajos életrajzismertetés. 1961-ben jelent meg magyar nyelven egy taskenti történész tanulmánya:^. Fazilhodzsajev: Hogyan vették ki részüket a magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomból Üzbegisztánban, Borsodi Szemle, 1961. V. évf. 5. sz. 556—560., amely részletesen kitér és elismerően szól Kiss Lajos turkesztáni tevékenységéről. Dolgozata alapjául Kiss Lajos visszaemlékezése szolgált. 115
