Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Lénárt Andro: Az egri vár százéves térképe

Lénárt Andor AZ EGRI VÁR SZÁZÉVES TÉRKÉPE 1925-ben megindul az egri vár feltárása. Az elfeledett váré, mely benne él a magyar történelemkönyvek lapjaiban, de maga a hely nem él az emberek tudatában, ismeretében. Vagy nem úgy, ahogyan valóban élt. A töröktől való felszabadítása után sorsa megpecsételődik. A 18. század a Rákócziszabadságharc után elvégzi a 16. század e jelentős hadiépítmériyén a teljes pusztítást.

1 A várdombnak úgy tűnik egész életében a pusztulás a sorsa. Az I. István építtette első várost erősség híján elpusztítja a tatár. A fallal körülvett várost — a még nem várat — az teszi tönkre, hogy a körülvevő falakból valódi erődöt kell építeni. A magas, nyíl ellen védő falból széles, ágyúk ellen védők kellettek.

2 S e vastag falakon belül már nem élhette tovább az életét a középkori város. A lakosok leköltöznek a falak alá. A falakon belül pedig megkezdődik az erőddé építés érdekében a rombolás. A belül levő lakóépületek, s az erődítményben fölösleges házak, építmények áldozatául esnek az erőd belső területe szintrendezésének. A kiemelkedő jelentős építmények, a román és gótikus templomok, a püspöki palota kivételével minden korábbi építmény és a temető jelentős része a planírozás, ágyúdombok építése, tehát az erődítés áldozatává válik. A régiek helyére, nem egyszer a régiek köveiből újak épülnek. Falak, a provizori palota, őrházak, őrkapuk, palánkművek emelkednek,

3 amelyek már a védelmet szolgálják a föld alá temetett középkori város helyén. Az 1552-es ostrom ezt a várat és védelmi rendszert pusztította el. Ez épül, erősödik meg, először csak provizórikusan, toldozva-foltozva, majd Baldigara terve szerint a legmodernebb elképzelések szerint erőddé. Nincs akadálya az elképzelések megvalósulásának. A földdel egy szintre ostromlott, rombolt belső építmények köré új falak, ezek alá folyosó, ágyúterem és kaszárnyaterem rendszer épül. A gótikus katedrális kápolnakaréj о s szentélyének tartópillér kötegei is beépülnek, pl. a hosszú keleti falba. Az új vár nem pusztul el a két ostrom (1596. és 1687.) alatt. A köztes 91 évben a török gondját viseli, a barbakánnal meg is toldja. Ekkor még nem pusztul újra. A bécsi császár parancsára kezdődik a külső vár szisztematikus megsemmisítése, feles szétrobbantása.

4 Mivel azonban ez túlságosan költséges, megállítják a rombolást. Sőt, a Rákóczi-szabadságharc idején egy kis időre még régi hivatása teljesítése érdekében a belső várat meg is erősítik. 1710 után osztrák katonaság szállja meg. De katonai célt a szálláson kívül már nem szolgál. S mivel a kincstárnak nincs szüksége a vár fenntartására, nem fordít különös gondot a falak, épületek természetes pusztulásának megállítására. Amikor végképp fölöslegessé és teherré válik már számára a 18. század második felére, igyekszik megszabadulni tőle. Előbb a városnak ajánlja fel, majd a volt földesúrnak. A gazdag pompájú barokká épült város polgárai olyan szegények már ekkor, hogy nem képesek egy omladozó falú, polgári célokra aligha használható dombot még csak ingyen is 7* 99