Agria 18. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1980-1981)

Lénárt Andro: Az egri vár százéves térképe

átvenni. Nem még pénzért. — A földesúr, gróf Eszterházy Károly püspök megveszi. Mert ezzel teljessé válik a város feletti birtoklása. Ettől kezdve a kettős földesuraság birtoktestében nincs idegen (kincstári) folt. Eszterházy mindent elkövet, hogy a jelentős pénzösszeg, melyet a vár megvásárlásakor ki kellett fizetnie, minél inkább megtérüljön. Ennek eredménye az, hogy a falak állandó természetes pusztulásán túl gyakorlatilag minden olyan építmény a falakon belül, amely erőd jellegére utalt volna a föld felett és a föld alatt, elpusztul.

5 A nyugati fallal párhuzamos magazin épület az egyedüli, mely a 19. század végére a korábbiakból viszonylag épen megmarad.

6 Pyrker érsek két nyílást talál meg a föld alatti erődrendszerből. Az egyikbe Dobó István síremlékét helyezi, a másikba Krisztus sírkápolnáját a Kálvária domb tövébe. A keresztúti ájtatosság hét stációjának megépítése után a Szent István-napi búcsúknak, a majálisoknak helye a vár, melyben a napi panaszok okául szolgáló omladozó, életveszélyes falakon kívül akkor már semmi nem emlékeztet katonai erődítményre. A dombot a felső tarkányi erdőből hozott facsemetékkel ültetik be.

7 A földesúri hatalmát vesztett egri érsek a szabadságharc után nem tud mit kezdeni többé a várdombbal. Felajánlja, s egy részét visszaadja a katonai kincstárnak.

8 A kincstár az ingyen területhez jutva megépíti azokat a kaszárnyaépületeket, melyekben ma a Dobó István Vármúzeum képtára, igazgatósága és raktárai helyezkednek el. A korábban megvolt épületek közül a volt gótikus püspöki palota felismerhetetlenségig átépített raktárépülete szolgál tovább. A másik három új építmény a középkori város, ill. várbeli épületek romjaira kerül. Amint a Hadtörténeti Múzeum Térképtárában őrzött 1892. évben készült rekonstrukciós helyiségrajzból is kitűnik,

9 az épület-négyszög laktanyaépületein kívül a kincstár által használt terület a Varkoch kapu és a laktanya bejáratától nyugatra eső rész is. „Fűtermő hely." A Tömlöc-bástya helyén a „tornatér", a püspöki palotától keletre istálló, a hosszú keleti fal végénél, a Sándor-bástya helyén lőtér. Ahol nem az épületek fala, ott „oszlopos huzal korlát" kerítés választja el a kincstár

10 területét attól, amit az érsek az egriek részére kikötött az átadáskor.

12 A többi terület tehát még az érsek tulajdona, de már a város közönsége használja. Az első világháború után, amikor a kaszárnyaépületeket újjáépítik és rendszeres katonai szállássá, kaszárnyává válik a vár, terjeszkedik a kincstár. Ekkor kerítik el vaskerítéssel a Varkoch kapu és a laktanya déli épülete közti úttól nyugatra elterülő „fűtermő helyet". Itt alakítják ki a felső tisztikertet. A keleti részen pedig a Sándorbástyától délre a gyakorló, kiképző helyet, mint ezt az 1920-as évek végén készült légifelvétel mutatja.

12 A 19. század második felében, különösen utolsó negyedében, lényegében az egri vár újra kincstárivá válásának időpontjában megélénkül az érdeklődés iránta. Ezt mutatják az egyre nagyobb számban és terjedelemben megjelenő publikációk. Gárdonyi Géza regényét követően, a 20. század első évtizedeiben még csak fokozódik a tudományos érdeklődés, az igény a kutatásra. Az 1925. az az esztendő, amikor már nem elégszenek meg az egri vár levéltárakból való megismerésével. Ekkor újítják fel a 19. század 60-as éveiben megkezdett és abba is hagyott ásatásokat.

13 A várfeltárás elindításának kezdő időpontja egy, a honvédelmi miniszterhez küldött kérésre érkezett válasz szerint 1925. május 28. - A magyar királyi honvéd állomásparancsnokság a vár bástyáját bérbeadja az egri fiú felsőkereskedelmi iskola 294. sz. Eszterházy Károly nevét viselő cserkészcsapatának, és engedélyt ad (a június 29-én kelt levelében),

14 hogy a bástyát (a mai Zárkándi bástyát) gondjaiba vehesse, kijavítsa, kitakaríthassa és használhassa. A „vár alatti menetekben" a munkát egyelőre nem engedi. Félti a laktanyaépületek biztonságát.

15 100