Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Csiffáry Gergely: Az egri Dobó István Vármúzeum legújabbkori történeti gyűjteményének dagerrotípiái

Csiffáry Gergely AZ EGRI DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYÉNEK DAGERROTÍPIÁI Magyarországon 1839júliusában, Vörösmarty Mihályiapjában, az Athenaeumbanjelent meg az első tudósítások egyike a dagerrotípia feltalálásáról. Innen tudjuk, hogy 1839 június 15-i francia kamaraülésen, Duchatel belügyminiszter így indokolta — próféta módján — Daguerre találmányának állami megvásárlását: „Szükségtelen e találmány fontosságáról bőven szólanom. Mindenekelőtt, utazó, régiségbúvár s természetvizsgálónak a daguerreotyp örökös és nélkülözhetetlen társa lészen. Minden szerző maga készitendi ezentúl munkája graphicai részét. Csak néhány percig mulasson a legösszetettebb emlék, a legterjedelmesebb táj előtt, annak valóságos hasonmását bírja. A legügyetlenebb ember készíthet vele rajzokat úgy, mint a leggyakorlottabb művész."

1 1975 májusában az egri Dobó István Vármúzeum Új- és Legújabbkori gyűjteményének dokumentációs anyagai között, a fényképgyűjtemény revíziója és rendezése közben találtam rá 16 darab eredeti dagerrotípiára. A megtalálásukat követő — számomra igen izgalmas percek után — igyekeztem az előfordulást, a lelőhely körülményeit, a tárolásuk módját és sorrendjét a legpontosabban rögzíteni.

2 Mint később bebizonyosodott ez nem volt haszontalan dolog. A jelentős anyagegyüttes előkerülése után, igen fontosnak tűnt, hogy kiderítsem, miként, honnan kerültek be a felvételek a Vármúzeumba. Tekintettel arra, hogy a múzeum jelenlegi dolgozói erre felvilágosítást nem tudtak adni, a felvételek pontos megismerése jelentette az első, útbaigazító lépést. Azt a tényt, a múzeumban dolgozó munkatársak ismerik, hogy milyen beláthatatlan jelentősége van az adattal rendelkező tárgynak. A dagerrotíp felvételeknél, melyek különlegesen becses emlékek (a műszaki történet és történettudomány számára egyaránt), lényeges az hogy tudják ki készítette, hol, mikor és főként kit ábrázol, vagy milyen eseményt. Ha ezen, adatokkal nem rendelkeznek, meghatározásuk igen nehéz. Valamennyi felvételről részletes leírást készítettem (lásd : Függelék — A képek jegyzéke), így kiderült, hogy a felvételek hátán — pl. 3,19, 37. számmal, kézírásos feljegyzések vannak. Ezekkel egyező (a kézjegy és a papírminőség) leltári számok vannak a jelenleg múzeumunkban őrzött régészeti gyűjtemény azon tárgyainál, amelyek az Érseki Líceum régészeti gyűjteményéből kerültek át a Vármúzeumba.

3 A dagerrotípiákon levő számozások jellege és grafológiai jellemzői azt mutatták hogy azok az Érseki Líceum egykori gyűjteménye, meglevő tárgyainak leltározási számaival egyeznek.

4 Az Érseki Líceum tárgyleírásában nem szerepelnek ugyan fényképek, de azt tudjuk, hogy az egykori régiségi osztály 2000-nél több tárgya közt voltak történeti és viseleti szempontból értékes arcképek.

5 Ezen túlmenően a 75.31.1. leltári számú Kossuthot ábrázoló dagerrotípián egy K. B. karcolt monogram olvasható. A K. B. betűjelzés mögött Krécsy Béla tanár személye rejlik, aki 1893 májusában a chicagói kiállítás alkalmával Bostonban járt, ahol meglátogatta Hawes J. J. bostoni idős fényképészt, és megtekintette több mint 2000 darabból álló dagerro335