Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában III.

tünk. Éppen temették, mikor Debrecenbe érkeztünk. — Jó asszony volt — mondta Dobóelgondolkodva.". 13. „/. Gergelyek háza. Azzal kezdem, hogy az asszony Gergely ifjúkori ruháit rendezgeti. Egy szegény diáknak válogat. A mellényzsebben megtalálja Eger mappáját. A diák megmagyarázza, hogy mi az. A menyecske anyjával, meg egy szolgalegénnyel vagy nagy kutyával van otthon. Egy félszemű paraszt (Jumurdsák) köszönt be. A ruha magyar díszruha, de bő neki vállban, és a ruha nem is ilyen alkalomra való. Tudakozódik Gerg. Az asszony elmondja, hogy így nyáron mindig hadban van, csak télen ül otthon. Most Egerbe ment. — Azt hallottam, hogy egy gyűrűje van (eladó). — Van. — Egy holdas és csillagos. — A hold topáz. — A csillagok gyémántok. Nem válik meg tőle, mert mióta hordja, szerencsés a hadban. Most is vele van. Jumurdsák nagy felindulását észre veszi az asszony. Nyugtalan lesz. Eszébe jut, amit a gyűrűről tud. Éjfélkor keresi a fiát. Nincs. Lóra ül. Megy az ura után Egerbe. A magyar katonák egy kirohanás alkalmával kis fiút hoznak. Gergely megismeri a saját gyermekét. — Az asszony az ostrom utolsó napjaiban érkezik a várhoz. — Vele lehetne tán kezdeni az V. kötetet. — A tizenhárom jegyzet közül ez a leghosszabb. Tulajdonképpen a regény Eger veszedelme című IV. részének teljes, bár szűkszavú első vázlatát találtuk meg benne. Az a körülmény, hogy a szöveg a papírlap alsó jobb sarkában van, nem jelenti, hogy Gárdonyi ezt írta utolsónak a lapon talált feljegyzések közül. Korábbi vizsgálódásainkból jól ismerjük az író szokását, hogy egy-egy füzetet mindkét végén, egy-egy papírlapot mindkét sarkán egyszerre kezd jegyzetekkel teleírni. Az „Azzal kezdem..." első szavak és a jegyzet befejezése, amely szerint „Vele lehetne tán kezdeni az V. kötetet." arra mutat, hogy maga az író is kezdettől fogva a IV. rész végiggondolt vázlatának tekintette ezt a szöveget. Lehetséges, hogy fia, Gárdonyi József ezekrea sorokra bukkanva alakította ki azt a véleményét, hogy „... ott kezdődött a regény, hogy Éva asszony az urának a ruháját foltozza Fejérvárott. Rátapint a ruhában az egri vár rajzára, a török gyűrűre s ugyanekkor megjelenik a félszemű Jumurdsák és elrabolja Éva gyermekét."

18 Tévedett az életrajzíró fiú, ha így gondolkodott, mert ez a vázlat nem az egész regény, hanem csupán a IV. rész vázlata, illetve kezdete. A jegyzetben előforduló helyzetek és események a könyv végleges szövegében mind megtalálhatók. Természetesen részletesebben kidolgozva és egyes esetekben a lényeg tekintetében is módosítva. Az Egri csillagok negyedik része valóban úgy indul, hogy „Éva asszony... Valami külföldre utazó ifjúnak válogatott az ura ruháiból." (269. old.) A Gárdonyi József által idézett vázlattól a végleges szöveg annyiban eltér, hogy a cselekmény színhelye nem Fejérvár, hanem Sopron és hogy a fiatalasszony nem foltozza Gergely ruháit, hanem válogat belőlük, hogy mit ajándékozzon a diáknak, Réz Miklósnak. Az egri vár alaprajzának megtalálása és a diák ahhoz adott részletes magyarázata a könyv 270—272. oldalain olvasható. Ez után találjuk Jumurdsák látogatásának leírását. A gyermek elrablásának leírása eltér a vázlattól, nem éfjélkor történik, hanem a vásár napjára állította be az író, sokkal hihetőbbkörülményeket teremtve ezzel. Éva Egerbe vezető útja a 392. oldaltól kezdve olvasható, de már az ötödik rész első eseményeként, ahogyan Gárdonyi a most részletesen ismertetett vázlat utolsó mondatában tervezte. A kirohanás által zsákmányolt kisfiú sorsa bonyolultabban került a történések végső rendjébe. Nem Gergely fiát hozták be a kicsapó katonák, hanem egy Szelim nevű török kisfiút, akiért a regény végén visszaadják szüleinek Bornemissza Jancsit. 319