Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában III.

A 74. 89.1. a) Itsz. cédula szövege azt mutatja, hogy Gárdonyi az Egri csillagokból drámát is akart alakítani. A szöveg: „Az egri cs. — I. felv. A piacz. Oldalt bástya. Balogh apród megérkezése. — A felv. végén Dobó imádsága és elalvása. Gergely köpönyeget terít rá. Hegedűs megjelenik és beszél a kassaiakkal. — //. vége. A kút, melyen a törökök feljönnek. Hegedűs megragadása. ' ' A cédula felső széléhez közel, külön aláhúzva, ez a mondat áll: „Dobó valóságos ágyúját elkérni."

14 A 74.89.l.b). Itsz. cédula Gárdonyi gondos előkészítő munkájának bizonyítéka. Egy francia szakkönyv adatait tartalmazza. Ez a kötet része lehetett a sok forrásnak, amelyekből első történeti regényének megírásakor adatokat merített. A cédula szövege: „M. Guer. Moeurs et usages des Turcs, leur religion, leur gouvernement civil, militaire stb. 1747." A 74.89.1.

c.) Itsz. cédula szokatlan külsejű és nagyon érdekes tartalmú irat. Tizenhárom jegyzet zsúfolódik össze egy 420X340 mm-es papíríven. A jóminőségű, úgynevezett miniszterpapír a sok használat ellenére kifogástalan állapotú. A feljegyzések egyike másika részletesen kidolgozott és a regényben szóról szóra megtalálható szöveg, mások pedig további kidolgozásra váró pár szavas figyelmeztető jegyzetek. A szövegek nem egy időpontban készültek. A Gárdonyi által használt írószer is sokféle: két tintaárnyalat, három fajta grafitceruza, piros és kék színes irón vonásai váltakozva találhatók a lapon. A vázlatrészek nem a könyv eseményeinek végleges időrendjében és szerkezetének megfelelően helyezkednek el. A lap tetején álló, nagy, piros ceruzás HI-as szám, amelyet az író később áthúzott és IV-sel helyettesített, arra utal, hogy a jegyzeteket kezdetben ő maga is a regény III. részébe illesztendőnek vélte, de azután áttette a IV. részbe. A következőkben sorra vesszük a tizenhárom jegyzetet és ahol lehet, megkíséreljük megjelölni a jegyzet felhasználásának helyét a regény végleges szövegében. Hivatkozásaink alapja a Móra Könyvkiadónál 1966-ban megjelent kilencedik kiadás. Vizsgálódásunk sorrendjeként elfogadjuk a jegyzetlapon talált tagozódást. 1. „Gergő fegyverei: buzogány, mely ütéskor elsül; csillagos fabunkó, megtölti puskaporral és ledobja; cserép gránát." E regényben Gárdonyi kedvenc főhőse Bornemissza Gergely. A sokszor átkeresztelt mű első címe is így hangzott: Gergő diák és a mai, legújabb kiadásokon is ez az alcím olvasható : Bornemissza Gergely élete. Gárdonyi József könyvében

15 megpróbálja felsorolni, hogy a könyv alakjait milyen élő emberek, rokonok és jóbarátok után mintázta atyja, de alighanem tévedett, amikor az élénk eszű kovács-gyerek főhősben, Bornemissza Gergelyben, az író egyik barátját, Horváth Béla egri városi tanácsost vélte felismerni. A szeretetreméltó főszereplő sok tulajdonsága ugyanis magáé, Gárdonyi Gézáé, szerepe pedig az író személyes véleményének következetes képviselete. Dobó István nyíltan kimondott véleménye szerint (448. old.) Gergely a várnak az esze volt. Élénk fantáziájával sok szokatlan fegyvert szerkesztett a vár védelméhez. Az idézett jegyzetben szereplőkön kívül a regényben előfordul még a bombák készítése (293. old.), a szurokkoszorúk, a furkók és a labdák (294. old.), a robbanó puska és ágyúcsődarabok (462. old), az irtózatos hatású tüzes-kerék és a tüzet hányó hordó (466. old.) is. Az egri Dobó István Vármúzeum gyűjteményében a fegyverek között ma is látható a cserép-gránátok sok töredéke. 2. „Isten lenéz az égből: Az angyalok istenhez: — Mi lesz itt most: száz ezer ember fog verekedni két ezerrel. — Isten: erre magam is kíváncsi vagyok." Az égi jelenetet Gárdonyi végülis a könyv 312. oldala szerint úgy használta fel, hogy beleszőtte az ostrom előtti ünnepi vacsorán pohárköszöntőt mondó Mekcsey beszédébe: „... Nagy napok előtt állunk. Maga a jó Isten is az ég ablakában ül, és nézi hogyan fog itt kétezer ember megharcolni kétszázezerrel..." — A vázlatjegyzetben a támadó török seregek száma százezer, Mekecsey beszédében kétszázezer. E két határérték között mozog ma is a történetírók véleménye. 316