Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Wehli Tünde: A Hatvany Lajos Múzeum illuminált Graduálé lapja

tásakor a korábbi szerkönyvekre, a Sacramentáriumokra, Perikópakönyvekre, Missalékra, Antiphonariumokra és Psalteriumokra támaszkodott. A Graduálé általában egy díszes címoldallal kezdődött, melynek témáját rendszerint a liturgikus év első napján — Advent első vasárnapján — énekelt, Ad te levavi... (Zsolt. 24.) kezdetű zsoltár első szavai határozták meg. A szóillusztrációs módszer következtében a kódexet az Úrhoz imádkozó Dávid képe vezette be. A Graduálé-kéziratokat a nagy szövegterjedelem miatt, és annak a követelménynek is engedve, hogy több klerikus számára és messzebbről is énekelhetők legyenek, nagy kotta­fejekkel rajzolták és nagy betűkkel írták. Nem akarva tovább növelni az amúgy sem kis terjedelmet, a címképen kívül legtöbbször csak a fő ünnepekhez készítettek nagyobb méretű, rendszerint iniciáléba foglalt képeket. Ezek témáit az év fő ünnepeinek — Krisztus születésének, a Királyok imádásának, Krisztus feltámadásának és mennybemenetelének, a Szentlélek eljövetelének — teológiai-dogmatikai tételei szolgáltatták. A Resurrectio domini pillanata azonban a keresztény ikonográfia alapvető forrásaiban, az evengéliumokban nem szerepel. 1 Ez a körülmény késztethette a művészeket arra, hogy a húsvéti ünnep e misztériumát évszázadokon át más jelenettel pótolják. Ezt a jelenetet a megváltás történet következő, evangéliumokban is elbeszélt eseménye, a Szent Asszonyok látogatása a feltámadt Krisztus sírjánál helyettesítette. A Hatvani Múzeum Graduálé lapját díszítő iniciálé 145X132 mm nagyságú, a kinyúló levelekkel együtt 205X190 mm. Az iniciálét három oldalról keskeny, egyenes okkerszínű vonal keretezi, mely a negyedik (bal) oldalon a betűszár vonalát ívesen követi. A szegély és az R betű közötti teret levendulakék színnel töltötte ki a kódex illuminálója. A kék alapot fehér tollvonásokból formált vonaldísz élénkíti. Ez a vonaldísz nagyon laza, az üres felületek változatos formájához jól igazodó körkörös szerkezetű vázból áll, amit kisebb, leginkább U és S betűkre emlékeztető kacsok tesznek szövevényessé. A betű szára egy stilizált akantuszlevél, amit középen egy kör és abból föl- és lefelé ágazó kehelyforma tagol. Ezekből két irányban egy-egy akantuszlevél indul ki, mely a betű­szár végén akantuszlevél párokra bomlik. E levélpárok közül a külsőkből egyrészt gyűrűk­kel gazdagított, félpalmettákban végződő spirálvonalú ágak bontakoznak ki. Másrészt, a külső akantuszlevél fönt egy akantuszlevélben és lent egy az akantuszlevél formájától, arányaitól eltérő, a lap alja felé futó, csúcsos végű levélben folytatódik, melyet végül egy arany tallér fejez be. A külső akantuszlevél lezárásának ez a módja fent is jelentkezik. A belső akantuszok közül a felsőből az R betű felső részét képező fej indul ki. A fej alapja egy a külső indáéhoz hasonló ág, mely itt kettős, és a fej külső szélén kiszélesedő részére egyakantusz­ból alakított félpalmetta borul. Az R betű alsó szára a belső akantuszból indul ki és a fejhez hasonlóan ez is egy vékony, kettős szalagból áll, melyet belül egy kék, kívül a felső rész­hez hasonló akantusz borít. Ez a szár is spirálisan, két félpalmettával zárul. A betűfej és az alsó szárak metszéspontjait stilizált bimbókra emlékeztető gömbformák gazdagítják. A betű­szár és annak külső félpalmettái, a fejés a hozzákapcsolódó szár világos rózsaszín, néha a saját szín mélyebb tónusával, általában világos okkerrel és fehér színnel árnyalva, avagy díszítve. Ilyen díszítéssel találkozunk például a betűszár gömbjén, a fej és az alatta levő betűszár kiszélesedő részének gömbsoránál. A betű hátteréhez használt kék színnel készült a betűfej és az alsó betűszár indákéhoz hasonló vonala is. Ez a szín azonban nem dominál a rózsaszín mellett. Ugyancsak másodlagos szerepet játszik a színskálában az okker, a ten­gerzöld, a szürke és a kicsit narancsos árnyalatú cinóbervörös. Ezek a színek a palmettá­kon, az akantuszokon és a különböző díszítményeken tűnnek fel. További gazdagításuk a rózsaszínnel festett részekéhez hasonló. A körkörösen elrendezett indák zugait, valamint a tallérokat arannyal borították. Az iniciálé belsejében — az alsó, száraktól közrefogott teret a Szent Asszonyok a fel­támadt Krisztus sírjánál jelenet tölti ki. A Máriák a képmező bal felében kapnak helyet. 298

Next

/
Thumbnails
Contents