Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)
Lénárt Andor: Az egri vár a XVIII. század végén
verődött, s köve két helyen kiütődött , \ Ezenkívül a ház szögletében, a régi, faragatlan darázskőből kirakatott vízpartja is kibomlott. — Most újjal való pótlását elvégezték. 119 Megkezdték az egri belső malom új zúgójának az építését. Ehhez újra sok darázskőre volt szükség; melynek töretése, faragása csak sokára készülne el. Ezért kiegészítésül ott ahol a víz nem fogja járni, a felnémeti kővágóból való kemény fehér köveket is felhasználtak. 120 Az Oroszlán vendéglő 121 kútját vári darázskővel rakták ki. Többet faragtak azonban, mint amennyit felhasználtak. A földesúr megszámoltatta a maradékot. A 74 fölösleges faragott kő miatt felelősségre vonta és megdorgálta az építőmestert és a pallért. Úgy rendelkezett, hogy a fölöslegest tegyék el, s más kutak építésére használják fel. 122 A baktaiak malmához darázskövet szállítottak. Ehhez Eszterházy rendelkezésükre bocsájtotta a kövek fuvarozására használt szekereket. Arra rakhatták fel a baktaiak a szállítandó köveket, de saját marháikat kellett a kocsik elé fogniok. 122 A bányászás lett volna költségesebb és húzódott volna el az építkezés időben. Ezért írta a földesúr, hogy ha hamarabb akarják a baktaiak, hogy fennáljon a malom, hamarább vigyék ki a követ. 123 Az utóbbi időben a bauschreiber a vár alól a darázsköveket, a fehér köveket és a homokot a majorba hordatta. Mivel újabb építkezésről nem volt rendelése, arra kért engedélyt, hogy a homokot ahová a kertész jónak látná, „talán imide-amoda a Kertbe is VM lehetne hordatni". — A püspök ezt a javaslatot nem fogadta el. A major 125 mellett újabb épületeket szándékozott építtetni. Úgy ígérte, hogy ha ezek terve elkészül, akkor intézkedik majd. 126 1788. március 29-én a kancellistával együtt vizsgálta meg Farkas a művelt bánya felett a várat. Azt keresték, hogy „miképpen és hol lehetne egy darabon letöretni a kőfalat úgy, hogy aztán arra s azon minden várbeli közönséges akármi épületekhez való köveket is lehányathassunk.." Továbbá, hogy a lehányt köveket onnan hogyan hordhatják ki, és az addig rakásba gyűjtött földet szekérre rakva hová lehetne elhordani ? Megállapították, hogy a darázsbányában meggyűlt a faragott darázskő, a munkásoknak láb alatt van, akadályozza őket. Jó lenne, ha a béresekkel a líceum előtti üres térre, helyre hordatnák. Erről várt rendelést Farkas és a vár falának az említett helyen való bontásának megkezdéséről. A püspök parancsa így szólt: „A nagy darázsköveket ... elhordani nem lehet, hacsak oda nem viszik, ahova valók; úgymint a malom mellett építendő szobához és azt követően pedig a püspöki majorba. 127 Minthogy a baktaiak a vártól csak nehezen és lassan szállították a köveket, úgy rendelkezett a püspök parancsára, hogy a várból a nagyobb köveket a béresek hordják a nagytályai zúgóhoz, s az építőmester a munkát Baktán a kisebb, könnyebben szállítható kövekkel végeztesse el. 128 A belső malom zugója alatt levő kőfal melletti töltésre kellett földet hordani. Farkas a szeminárium építkezésénél, a sáfárság háza mellett összegyűltét akarta hordatni. 129 Ezt a püspök is jónak tartotta előbb, de négy nap múlva már úgy intézkedett, hogy a vár alól, a darázskőbányánál szükséges rámolás földjét hordják a zúgóhoz. — Azért intézkedett így, mert a következő időben az új építkezéséhez „több darázskőre lehet szükségünk". Ennek bányászását készítette elő. 130 Az új építkezéseire azonban csak később került sor. A korábbi utasításnak megfelelően Farkas április 21-én elbocsájtotta a darázs kőbányából a bányászokat. Azonban négyet közülük ott tartott, hogy a nagyobb darázsköveket segítsenek felrakni a béresszekerekre. Azt a béresek maguk, legalább négy ember segítsége nélkül megtenni nem tudták. A kancellista a négyet sokallta, csupán egyet (a Ferdinánd nevűt) engedett, akinek aztán kötelességévé tették, hogy megmutassa a fuvarosoknak, melyik követ vigyék a tályai zúgóhoz, a belső malomba és Baktára. Ezen kívül az emelő eszközökre és a szerszámokra vigyázott. 286
