Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)
Bakó Ferenc: Palóc hadas település a Mátraalján
gébben Vasút utca, — és a faluból északi irányba, Pétervására felé induló Árpád utca. Egykor a faluszerkezet természetes alakítója lehetett a Fő utcával párhuzamosan folydogáló Almás patak, amitől északra nagyobbrészt kertek terülnek el. Kivételt képez itt a pétervásári út fent nevezett melléke és az innen keletre, a határba vezető Széchenyi utca — régebben Juhász köz — melléke, a Kása gaza. A patak és a Kossuth utca közötti keskeny sávban apró zsellértelkek sorakoznak, továbbá zsellérportákat látunk még a település délkeleti szélén, a ma Kanázsvár utcának nevezett soron. A Kossuth utca viszonylag egyenes vonalától délre egy elnyújtott vese alakú lakótömb húzódik, amit délen a Kertalja, ma Dobó utca határol. Ettől délre kertek és lakótelkek övezete látszik, amit középen a Bodony felé induló út választ ketté. A térkép vagy az egyéb források belterületi megnevezéseket nem tartalmaznak. Valószínű, hogy forrásaink keletkezésének idején csak a legjellegzetesebb morfológiai elemeket jelölték névvel, mint az Almás patakot, a belterület északi részén húzódó teraszt, a Hegyet. A lakótelkeknek két nagyobb tömbjét különböztették meg, a patak folyási irányának megfelelően a Felszög-et és az Alszög-et, amelyekhez később még egy, a Tószög járult. Úgy tűnik, hogy a Mátraalja települési rendjének egyik sajátossága az, hogy a faluszerkezet ilyen szög-ekből integrálódik, minthogy a szomszédos Bodony (Őszög, Főszög), Mátraballa és Recsk névanyagában is helyet kaptak. A földrajzi név gyűjtés eredményei azonban azt mutatják, hogy nemcsak ezen a kisebb tájon, hanem a hegyvidék lábainál kezdődően szinte mindenütt kimutatható. 11 Mátraderecskén a szögeken belül egyes udvaroknak a rajtuk lakó családok, a hadak adtak még nevet. Ezek között a legrégebbinek tartjuk a Kása gaza megnevezést, aminek eredetéről fentebb már szóltunk. A térkép és a földkönyv adataiból megállapítható, hogy 1844 körül Mátraderecskén 220 telket tartottak nyílván, amiből 121 lakótelek, vagyis udvar, illetve lakóházzal ráépített kert volt. A jobbágyok és a zsellérek kezelésében 87 kertet találunk, melyek egy része üres, vagyis beépítetlen, más részükön azonban valamiféle gazdasági épület is állt. Az udvarok és kertek mellett forrásaink feltüntetnek majorsági telkeket is, ezek uradalmi kertek, vagy kocsmaudvarok, többnyire épülettel. A templom, a temető, a kántorlakás, a falu kertje a nem adózó, „közönségesek" kategóriájába tartozott. A falu épületeiről ebből a korból a templom kivételével szinte semmit sem tudunk. A Károlyi uradalom 1840. évi épületösszeírása azonban említést tesz a derecskéi „Kortstna ház"-ról és röviden le is írja. Az épület hossza mintegy 20, szélessége 6 méter volt, falait kő alapra vályogból építették „tűzfalra", vagyis nyeregtetővel, aminek két végén a padlást vértelek zárta le. Alaprajzi beosztása szerint volt benne két szoba, egy „kőkéményes konyha" és egy kamra. Tartozott hozzá egy boltozott pince — nyilván a bor tárolására —, bejárata előtt „torokkal". 12 Az épület azonosítható a későbbi alszögi kocsmával (Kossuth u. 30. sz.)„ ami az Alszög és a Felszög határán állt és ahova a felszögi legények „nem mertek bemenni". A kocsma az 1844. évi térképen és telekkönyvben a 138. telekszámot viseli és megállapítható, hogy ezen kívül még három működött a faluban, mind más és más földesúr tulajdonában. Ilyen volt a Podmaniczky-é a 22. szám alatt, az Andrekovics-é a 71. szám alatt és az Ivády családé a 95. szám alatt. Megjegyzendő, hogy ezeket, mint majorsági beltelkeket sorolják fel és még egyet, a Liszkay család „üres fundus"-át (132. sz.) is, amin valószínű, hogy korábbanszintén kocsma állt. Adatközlőink úgy emlékeznek vissza, hogy 1945 előtt a falu négy kocsmája részben ezeknek az urasági kocsmáknak a helyén, vagy azok közelében volt. A Kossuth u. 30. sz. alatt, a Károlyi helyén volt a Grünwald-féle, népi nevén a Jókezgyi, majd Hangya, szövetkezeti kocsma; az Andrekovics közelében a Svarc-kocsma (Baross u. 6. sz.); a Podmaniczky helyén a Kis Andrásé, a Jókoma-kocsma és az újabb falurészen a Szántó-féle kocsma. Ezeknek a kocsmáknak a szerepe nem merült ki abban, hogy alkoholos italokat mértek, hanem találkozó helyei voltak a falu férfi lakosságának, ahol hosszabb-rövidebb időt eltöltve 222