Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)
Sugár István: A mohamedán vallásról katolikusra tért volt török alattvalók Egerben
vetik őket. Ezt a „balhiedelmet" úgy próbálták enyhíteni a jezsuita atyák, hogy amikor 102 éves korában meghalt Pap Dávid, az egykori egri török hodzsa, díszes temetést rendeztek számára. 31a Vallástörténeti megfigyeléseim szerint a mohamedánok megkeresztelése Egerben két típusban történt. Adatok vallanak arról, hogy részben minden előzetes vallásoktatás mellőzésével, tömegesen vagy egyenként keresztelték meg a mozlimokat. Nyomban Eger elfoglalása után Palásti András gyöngyösi ferences g vardián társaival „ex Turcismo majori ex parte baptismasse." 32 Breznay a forrás megjelölése nélkül 40 főre teszi a Palásiék által megkeresztelt mohamedánok számát. Kétségtelenül erre a tömeges keresztelésre utal 1687. december 17-i levelében az egri kamarai adminisztrátor, aki szerint a városban 53 olyan török család (!) maradt vissza, akik most felvették a keresztségét, s ettől kezdve újkeresztényeknek nevezik őket. u Igen figyelemre méltó az oktatás nélküli keresztelésre az az adat, mely szerint amikor 1692. őszén a nagyváradiak kérésére felkutatják az Egerben titokban lappangó törököket, egy újkeresztény házában találnak egy mohamedánt Váradról, aki még nem volt megkeresztelve. Erre az illetőt nyomban elviszik a plébánoshoz, hogy keresztelje azt meg, — s csupán azért maradt el ekkor a keresztelő, mert a pap mással volt elfoglalva. 35 A másik eljárásnál az illető mozlimot előzetes vallásoktatásban részesítették. Az anyakönyvben két ilyen katechumenxöX is tudunk. A katechumenatus időtartama igen változó volt. Egyháztörténeti adatok szerint például 572-ben a bragai zsinat azt 20 napra korlátozta. Az 1567. évi goai zsinat a portugál gyarmatokon a katechumenatus időtartamát 20 naptól 3 hónapban határozta meg. A jezsuiták kelet-afrikai térítőútjaikon 20 napig részesítették hitoktatásban a megkeresztelendőket. 36 A mozlimok megtérítésére érdekes fényt vet az az 1695. évi adat, mely szerint egy török ifjút valahol másutt a kálvinisták nyerték meg maguknak, de Egerbe érkezve a katolikus hitre tért 37 . Ez az eset is tanúsíthatja, hogy részben másünnen verődött a XVII. század utolján Egerben össze a volt török alattvalók tömege, s hogy a mohamedánok megtérítésére a kálvinisták is szórványosan kísérletet tettek. * * * Az egri új keresztények egy kisebb hányada sehogyan sem tudván megbarátkozni az új élettel, a karlócai béke (1699.) után minden reményüket vesztve feladták újonnan vállalt életüket, hitüket, és titkon Törökországba szökdöstek. Ennek a jelenségnek első jelei 1701ben már szembetűnően megmutatkoztak. Az éber jezsuita atyák figyeltek fel rá először. Azt írják, hogy az egri újkeresztények közül többen, főleg a tehetősebbek elkezdték eladogatni ingatlanaikat és titkon Törökországba szökdöstek. Az egykori alajbég, új nevén Báthory László birtokait a budai kamaraiaknak adta el távozta előtt. Ezért a jezsuiták főnöke a püspökföldesúrhoz fordult, hogy „tiltassék meg az újkeresztények ingatlan javainak az eladása, s a keresztényeknek azok megvásárlása", hogy annak a révén visszatartván őket, a keresztény vallásban alaposabban taníttassanak és neveltessenek. De felveti a superior azt a veszélyt is, melyet a görög kereskedőknek a törökökkel való kapcsolata, érintkezése jelent. 38 Kutatásaim szerint az egri újkeresztények távozásának a második lökést Rákóczi táboraiban szolgált törökök és Egerben járt oszmán kereskedők adták, akik csalogatták, biztatgatták az újkeresztényeket a Törökországba való távozásra. 1709 elején a dolog már annyira fajult, hogy az egri káptalan hiteleshelye nyomozást, tanúkihallgatásokat végzett ebben az ügyben. 39 A felvett jegyzőkönyvből kiderül, hogy a törökök már 3 évvel korábban megkezdték aknamunkájukat. Az adatok arról vallanak, hogy ezen a téren az élen Méhemet janicsáraga, s a gróf Károlyi Sándor táborához tartozó Magyar Memhet, továbbá egy, az egri várban fogva tartott janicsár szerepelt, akik közül az első kettő tolmácsként működött. A csábításból 187