Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Sugár István: A mohamedán vallásról katolikusra tért volt török alattvalók Egerben

s önhatalmúlag tárgyalásokat kezdett a császári táborban Caraffával}* A jól értesült egri jezsuita história domusból tudjuk, hogy 300 török, tisztek társaságában egyetértett a vár feladásában^ A vár egyik vezető katonai parancsnokát, az alajbéget is a Caraffával tárgyalást folytató törökök élén találjuk. Lipót császár is elismeri, hogy az alajbég a vár ostroma során együttműködött a császári sereggel.

15 Eger későbbi kamarai adminisztrátora igazolja, hogy ő a blokád alkalmával az ostromló sereghez jött és hűséges szolgálatot teljesített.

16 A török Méhemet pasa is hasznos szolgálatot teljesített Caraffának.

17 Ezek a kisebb-nagyobb vagyonkával rendelkező, vagy éppen nincstelen elemek a törökök magyarországi uralmának összeomlása nyomán életüket eddigi megszokott környezetükben, mozlim hitük feladása árán, kívánták folytatni. Az egri újkeresztények kérdésének egyik sarkpontja az, hogy a magyarországi volt török mozlim alattvalók részére egyedülállóan kiváltságos hely lett Eger városa. Ez abban is meg mutatkozott, hogy a felszabadítás után a városban hosszabb-rövidebb ideig megtelepedett volt mohamedán török alattvalóknak csak egy része származott magából Egerből, a többi, részben az ostromot megelőzően ott menedéket talált, odavonult törökökből verbuválódott}

9, részben pedig a későbbi hónapok, évek alatt érkezett a városba. A kutatás azt mutatja, hogy ehhez a maghoz később, kivált Nagyvárad várának 1692. évi feladása, illetve a város 1691-es elfoglalása után figyelemre méltó a mohamedán török alattvalóknak Egerbe érkezése. Az egrik katolikus anyakönyvekben úgy tükröződik ez a jelenség, hogy 1690 után számottevően megszaporodnak az újkeresztények Egerben. Több forrás meséli, hogy ezek a különböző helyről Egerbe szivárgott elemek egy része titokban lappangott a városban. 1692. szeptember 22-én Nagyváradról felkérik Eger vezetőit, hogy végezzenek vizsgálatot odaszökött törökök után. A kutatás során valóban találnak is a bujkálok között ilyen új keresztényeket, sőt még mozlimokat is.

19 1690 körül három katolikus hitre tért török cigány büszkén hangoztatja, hogy ők nyíltan laknak a városban, nem pedig titkon, mint a magyar és más cigányok vagy más újkeresztények.

20 A titkon lappangók létezésére már Vass Előd is célzott.

21 — A Bátori, Bocsi, Bujáki, Csányi, Gyarmati, Györki, Hatvani, Lándorfejérvári, Megyaszovi, Siroki, Somoskői, Szarvaskői, Szécsényi, Tömösvári, Uziczai, Váradi és Zombori nevek kétségtelenül ezen újkeresztény személyek származáshelyére utalnak. Az egri újkeresztények kapcsán logikusan felmerülő kérdés ezeknek az elemeknek a száma. Erre nézve meglehetősen változatos vélemény alakult ki. Gorové és Szederkényi 600, Vachot 1000, Breznay pedig 300 főre teszi a megtelepedett korábbi török mozlim számát?

2 Magam 1973. évi nyelvészeti publikációmban 340—350 főben jeleztem számukat?* A minden vonatkozásában kritikusan elemző összeállításban392 újkeresztény személyt mutatok ki Egerben. Nyomatékkal hangsúlyozni kell, hogy ezeknek az újkeresztényeknek a száma nem egy meghatározott időpontra vonatkozik, hanem mintegy 30 esztendő alatt felbukkanó újkeresztény számát jelöli. Ezt a tényt a kérdés vizsgálatánál mindig szem előtt kell tartanunk. Ezt a viszonylag magas létszámot török források is igazolják. 1705 elején Haszán belgrádi basa Rákóczi Ferenchez írt levelében kéri a fejdelmet, hogy Eger császári kézre kerülte során az ott megtelepedett mohamedán lakosokat, akik „kényszerűségből vagy rászedetve'''' ott maradtak, küldje a török határra.

24 1706. március 19-én Ali vezír-pasa, temesvári váli és parancsnok Temesvárról ugyancsak Rákóczinál sürgeti az egri törökök elbocsátását. „Mikor Eger várát a császáriak elfoglalták, az átadási egyezmény 4. pontja úgy szólt, hogy a szegény és erőtlen mohamedánok a rossz időjárás és szekerek hiánya miatt egyelőre a városban maradnak, de ha majd az időjárás megjavult, oda fognak szállíttatni, ahová menni akarnak. Az Egerben maradt 300 mohamedánból még ma is száznál több ember és asszony ott lakik." Kéri a pasa a fejedelmet, hogy Egernek kezére jutása nyomán küldje ezeket az embereket Makóra.

25 Adatok szólnak arról, hogy a belgrádi pasa még 1709-ben is sürgette Rákóczit az Egerben maradt törököknek a visszaküldésére;

26 Az egykori török történetíró, Silahdar is tud az Egerben maradt mozlimokról. Szerinte a kiállított 200 szekéren csak 1500 személy 185