Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Sugár István: A mohamedán vallásról katolikusra tért volt török alattvalók Egerben

Sugár István A MOHAMEDÁN VALLÁSRÓL KATOLIKUSRA TÉRT VOLT TÖRÖK ALATTVALÓK EGERBEN Eger történetének kétségtelenül egyik legérdekesebb, de minden vonatkozásában máig sem feltárt kérdése a 91 éves török uralom alól való 1687. évi felszabadítása után a városban maradt, majd különböző közelebbi s távolabbi helységből odament, s a mohamedán vallásról a katolikusra tért korábbi török alattvalók megtelepedése. Szakirodalmi előzmények Először 1875-ben Balássy Ferenc foglalkozott érdemben és kimerítően a témával.

1 Egyéb szerzők, mint Vachot Imre,

2 Gorové László? Szederkényi Nándor* és Breznay Imre

5 csak kuriózumszerű futólagossággal érintik a kérdést. Magam 1973-ban publikáltam az egri új keresztények személyneveire vonatkozó kutatásaimat.

6 Katona Imre 1975-ben adta közre A habánok Egerben с tanulmányát, melyben mereven szembefordulva az eddigi egységesen elfogadott történészi megállapítással, ezeknek az ún. új keresztényeknek egy általa meg nem határozott részét anabaptista habánoknak tulajdonítja.

7 A szerző stúdiumát lektoráló Soós Imrével kialakult termékeny vitában felsorakoztatott gazdag és sokrétű bizonyíték egyértelmű határozottsággal a korábbi általános elfogadott megállapítást igazolják,

8 — s így Soós megfontolt, vitathatatlan és nyomós érvei nyomán a vitát tudományos megalapozottsággal lezártnak tekinthetjük. A vita utóhatásaként, legutóbb Vass Előd szolgált becses adatokkal a kérdéshez, az Egerben maradt törökökről készült két 1687. évi lista ismertetésével.

9 A kérdés lényegét illetőn utalunk tehát e munkákra, hogy a fölösleges ismétléseket elkerüljük. Az újkeresztények problematikája Az egri vár feladása után a volt török mozlim alattvalóknak Egerben való maradását az ostromműveleteket irányító Caraffa generálissal kötött, s az uralkodó által megerősített megadási megállapodás 3. pontja biztosította: „A többi lakosok is, kicsinyek és nagyok mindkét nembeliek, minden akadály nélkül eltávozhatnak, azok is, akik a keresztényekből törökökké lettek. Akik pedig maradni akarnak, ellenvetés nélkül, házaik és javaik birtokában nyilván megmaradhatnak.'''

10 Az egri vár kapitulációjának e rendkívül fontos vonatkozásai kapcsán célszerűnek látszik több hasonló török megadási megállapodás e részleteinek vizsgálata. Eger blokád útján való megszerzését követő évben, 1688-ban Székesfehérváron állt elő hasonló helyzet. A megadási tárgyalások során vita tárgyát képezte a renegátok, azaz a keresztényből mohamedánná lett személyek sorsa és ügye. A felszabadító csapatok parancsnokai első javaslatukban ezeknek a személyeknek rekatolizálása és Magyarország területén való 183