Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)
Kozák Károly: Az egri vár Árpád-kori temetőjének feltárása I.
JEGYZET 1 A temető e részének feltárásában résztvett Jankovich Dénes régész, Kárpáti János régész technikus és Fehér Balázs betanított segédmunkás, aki az ásatást végző munkások brigádvezetője volt. 2 Kozák K., Az egri várszékesegyház feltárása I—III. Egri Múzeum Évkönyve X—XIII. évf. (Eger, 1973-75.) 3 Az antropológiai anyag most közölt részének feldolgozását B. Marcsik Antónia végezte el, akinek e helyen mondunk köszönetet szíves közreműködéséért. 4 A földmunkát a Megyei Tanács Városgazdálkodási Vállalatának munkásai végezték, amely munkát folyamatos régészeti megfigyelés kísért, (előkerült leletek összegyűjtése, maradványok felmérése, metszetek készítése). 5 Kozák K., Az egri vár (Corvina Kiadó) Budapest, 1973. 6. — U. ő., Az egri vár (Heves megyei Nyomda) Eger, 1976. 1. és 1980. 6 Az Árpád-kori temető feltárásakor két számsort használtunk. Az első számsor a románkori székesegyház szentélye mögötti területen — a későgótikus székesegyház-bővítményben — előkerült sírok jelzésére szolgált. Ezeknél azonban mindig jelezve volt a lelőhely : későgótikus székesegyház. A másik számsor a románkori székesegyházban, a két torony közti előcsarnokban és a románkori székesegyház D-i oldala melletti területen előkerült sírokat — ide tartoznak a most ismertetettek is — jelzi. 7 Az antropológiai anyag rossz állapotát előidéző okok közé sorolható a sírok felett levő vastag (8-9 m) földréteg nyomása is. 8 E sír alsó részét is az új épület alapárkának ásásakor pusztíthatták el. (Ásatási dokumentáció.) 9 Az eddig leírt síroktól egy nagy gödör választotta el a 208. számú sírral folytatódókat. A gödör feltárásáról a későbbiekben emlékezünk meg. 10 Ez a sír már a szelvény K-i feléhez tartozik, s úgy tűnik, mintha bevágták volna azt egy korábbi „járószintbe". 11 A gödör („ossárium") feltárt része alapján nem állapíthattuk meg biztosan, hogy megbolygatott sírok bedobált csontjait, vagy egy gödörbe temetett vázak maradványait találtuk itt meg. Az utóbbi lehetőség mellett szól például az elektronból készült vékony karperecpár. 12 Hasonló karpereceket az 1240. év körüli időre határoztak meg a közel múltban. (Parádi N., Pénzekkel keltezett XIII. századi ékszerek... (Folia Archaeologica XXVI. Budapest, 1975. 119- 161.) 13 Ásatási napló-dokumentáció. Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeum Adattára. 14 A rajzon (felmérésen) látható 237/A-B jelzésű, bolygatott helyzetű csontok talán egy feldúlt (férfi, mat.) vázhoz tartoztak. 15 Horváth F., Szer plébániatemploma és a település középkori története (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1974— 75/1 343- 374.). (E munkában történik hivatkozás a háncskoporsóval kapcsolatban Bálint A., A Kiskunfélegyháza-templomhalmi temető. (MFMÉ. Szeged, 1956. 77.) és Pusztaszer-Monostor, Csengéié— Bogárhát с dolgozatra, illetve a SzMFM-ban őrzött (utóbbi kettő közöletlen) anyagra.) 16 A kavicsos „járószint" felmérését, szintezését elvégeztük, értékelni azonban még nem tudtuk. (Régészeti dokumentáció, 1974. 42—44. rajz.) 17 Ásatási dokumentáció. 1974. 42. rajz. 18 E sír feltárásáról — a munka előrehaladásával párhuzamosan — több felmérést és egy metszetrajzot is készítettünk (Ásatási dokumentáció. 1974. 45—48. rajz.). 19 Természetesen ezek a sorok nem teljesek, mindkét irányba folytatódhatnak. A Szépbástya irányába a hatalmas földréteg miatt lehetetlen volt további sírok feltárása. A Setét-kapuhoz vezető út területén azonban további sírokkal számolhatunk. 20 Mesterházy K., Adatok a honfoglalás kori magyar köznépi család szerkezetéhez (Déri Múzeum Évkönyve 1967. (Debrecen, 1968.) 131-178.) 21 Szabó J. Gy., Árpád-kori telep és temetője Sarud határában (Egri Múzeum Évkönyve XIV Eger,. 1976. 17-79. és 8. ábra.) 22 Henszlmann I., Magyarország ó-keresztény, román és átmeneti stílű műemlékeinek rövid ismertetése. (Budapest, 1876. 50.) — Kőhegyi M. — Kozák K. Henszlmann Imre kalocsai ásatása. Budapest, 1975. 101- 116., 3. és 5-6. kép (Arch. Ért. 102. évf.). 165
