Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Kemenczei Tibor: A Gyöngyössolymos-kishegyi negyedik bronzlelet

keskeny lemezpántokkal összefogott nyakpereceket Észak-Magyarországon először a pilinyi kultúra bronzművessége készített a Reinecke BD periódus idején.

26 E korszak után már nem volt divatban itt ez a nyakperectípus, s így töredékei a gyöngyössolymosi leletben nyilván mint beolvasztásra szánt darabok kerültek. A Kárpátmedencében a sima, bepödrött végű nyakperec (VI. t. 4) és karperec (V. t. 32) szinte az egész bronzkorban kedvelt ékszerforma volt. A későbronzkor folyamán mind a pilinyi, mind a kyjaticei kultúra bronzleleteiben vannak ilyen nyakperecek. A későbronzkor elejétől Észak-Magyarországon a pilinyi kultúra ékszertípusai közé tartoztak a sima, nyitott, vagy egymásra hajló végű karikák (VI. 1.1,5—8,10, 12—14). Divatjuk tartott tovább a kyjaticei kultúra korában is, de új formájú, díszítésű karperecek is divatba jöttek, így a nagyméretű, vonalcsoportokkal, fenyőágmintával (VI. t. 9, 11, V. t. 34, VI. t. 2,15—18) díszített karperecek. A későbronzkor utolsó periódusának bronz leleteiben is előfordulhatnak ilyen karperecek, azonban arra a korra már a sávozott vonalmintával díszített, körszelet átmetszetű karperecek terjedtek el.

27 A gyöngyössolymosi leletben lévő karperecek együttesen a Hallstatt A

x korszakból származó bronzleletekre jellemző képet tükröznek. A Dunától nyugatra, az urnamezős kultúrkör területén előkerült Hallstatt A

± korú bronzleletekben találjuk meg a lemezcsövecskék párhuzamait (VI. t. 19—24),

28 Ezek függőleges vonalcsoportokkal díszítettek, s valószínűleg nyakdísz részei lehettek. Nagy számban találunk a negyedik gyöngyössolymosi leletben fürészpengéket. KeletMagyarországon a Reinecke BD periódus folyamán az ópályi típusú fémművesség készített először fűrészpengéket, majd az ezutáni korszakban vált általánossá használatuk. A későbronzkor utolsó szakasza idejének leleteiben számuk csökkent. Az egyik végén korongalakú lemezben végződő tokrész (V. t. 16) lehetséges, hogy tőrmarkolat volt. Hasonló alakú tárgyat több dunántúli, kisapáti típusú bronzleletben találunk.

29 Az összehajtogatott lemeztöredékek egy része (VI. t. 26, 27) meghatározhatatlan típusú edényhez tartozott. Másik részük nem határozható meg, hogy milyen tárgy töredékei (VII. t. 14-16). Az öntőrudak (VI. t. 29, 30, VII. 1.13), a nagyszámú öntőrög (VII. t. 17—26), csakúgy mint a nagyszámú törött darab, arról tanúskodik, hogy a lelet főleg újbóli öntésre összegyűjtött tárgyak együttese. A negyedik gyöngyössolymosi lelet a benne lévő tárgyak párhuzamai alapján a Hallstatt AJL korszakból származik. Észak-Magyarországon ez az időszak a kyjaticei kultúra népe történetének első korszaka. Bronzművességének emlékeit főleg raktárleletekből ismerjük, mivel temetőiből, településhelyeiről igen kevés bronztárgy került a napvilágra. A kyjaticei kultúra népének eddig feltárt legnagyobb temetőjében, a Szajlán kiásott száz hamvasztásos temetkezés leletei között is mindössze néhány bronztárgy volt. Több bronztárgyat ismerünk a kyjaticei kultúrához tartozó lakosság által lakott hegyvidéki barlangokból (Aggtelek-Baradla, Miskolc-Szeleta, stb.).

31 Az Észak-magyarországi raktárleletek közül a gyöngyössolymosi I—IV. bronzleletekkel egykorú, részben azonos típusú tárgyakat tartalmaznak a következők : Balassagyarmat,

32 Csitár

33

, Edelény

34

, Finke,

35 Füzesabony,

36 Mezőnyárád,

37 Miskolc,

38 Püspökhatvan

39

. Ezekben a leletekben lévő tárgyaknak egy jelentős része a megelőző, a pilinyi kultúra korszakának fémművességi hagyományait tükrözi. Ilyen tárgyak a negyedik gyöngyössolymosi leletben a háromszögű bordadíszes tokos balták, a tokos vésők, a fűrészlemezek, a gombos végű sarlók, a három bordás markolatnyújtványos sarlók, a díszítetlen kerek és négyszögletes átmetszetű karperecek, a nyakperecek, vonaldíszű karperecek, a huzalgyürűk, a kettős kúpfejű tűk, a gömbfejű tűk, az egyenes, díszített fejű tűk, a varrótűk, a sima lemezgomb. Ezeknek a tárgyaknak egy részét beolvasztásra gyűjtötték össze. A kyjaticei kultúra bronziparának emlékanyagát a pilinyi kultúra népének bronz leleteitől több új típusú tárgy előfordulása különbözteti meg. Ezek készítésének szokását főleg a Nyugat-kárpátmedencei urnamezős kultúra bronzművességétől vették át. A ne141