Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Kemenczei Tibor: A Gyöngyössolymos-kishegyi negyedik bronzlelet

gyedik gyöngyössolymosi leletben ezek sorába tartoznak az ívelt bordadíszű, a széles pengéjű tokos balták, a Baierdorf, Pfatt típusú kések, a kétbordás markolatú sarlók, a lemezes hátú fibulák, a tölcsér alakú lemezcsüngők, a karikacsüngők, a madárfej díszű csüngők, lemezcsövecskék. A zabla lehetséges, hogy erdélyi mintát utánoz. Ezeknek a tárgyformák készítésének korában terjedt el Észak-Magyarországon is a korongos, tömör markolatú kardok, a sisakok, a háromszögű akasztófüles bográcsok, s a Hemigkofen típusú markolatnyújtványos kardok használata. A gyöngyössolymosi negyedik és a vele megegyező korú leletek Észak-Magyarországon a Hallstatt A periódus elején lezajlott változást tükrözik. Akkor a pilinyi kultúra végét a Nyugat-kárpátmedencei és kisebb részben a szlovákiai lausitzi kultúra térhódítása okozta. Ennek nyomán jött létre a kyjaticei kultúra kerámia és fémművessége. A gyöngyössolymosi leletek a kyjaticei kultúra bronzművessége kialakulási folyamatának emlékei, egyaránt tartalmazva a korábbi kor tárgyait és az új típusú tárgyakat. Ebből a korból a Tiszavidéken a Tállya-Piricse, Erdélyben a Cincu-Suseni, Szlovákiában a Martincek, a Dunántúlon a Kisapáti-Lengyeltóti, Kurd típusú leletek származnak.

40 JEGYZETEK 1 Szántó, /., A Gyöngyössolymos—várhegyi koravaskori bronzlelet. Magyar Múzeum 1947, 1 — 8. 2 Kemenczei T., A Gyöngyössolymos—Kishegyi bronzleletek. Egri Múzeum Évkönyve, 1970—71, 133-146. 3 v. Brunn, W. A., Mitteldeutsche Hortunde der jüngeren Bronzezeit (Berlin 1968) 39. 4 Uo. 47. 5 Höhte, F., Hortfunde Südosteuropas (Marburg Lahn 1951) XLV. t. 20 — Felsőújvár ; Kemenczei T. A Napkor-piripucpusztai bronzlelet. Jósa András Múzeum Évkönyve 8—9 (1965 — 66) III. t. 3.; Mészáros Gy., A nagyvejkei későbronzkori kincslelet. Szekszárdi Balogh Ádám Múzeum Évkönyve, 1971-72,1. t. 6. 6 Èihovsky, J., Die Messer in Mähren und den Ostalpengebiet (München 1972) 24, 31, 39.; Thrane, H., Urnenfeldermesser aus Dänemarks jüngerer Bronzezeit. Acta Archeologica Kobenhavn 43 (1962) 162, 201. 7 Mozsolics A., Bronze und Goldfunde des Karpatenbeckens (Budapest 1973) 57. t. C. 5. - Krasznabéltek - Beltiug. 8 v. Brunn, W., Mitteldeutsche 43. 9 Müller— Karpe, H., Beiträge zur Chronologie der Urnenfelderzeit nördlich und südlich der Alpen (Berlin 1959) 109. 10 Mozsolics, A., Bronzefunde ... 42. 11 Jacob- Friesen, G., Bronzezeitliche Lanzenspitzen Norddeutschlands und Skandinaviens (Hildesheim 1967) 220. 12 Kytlicova, O., Pamatky Arch. 46 (1955), 64., 7. kép 3 — 7.; Roska, M., Közlemények, Kolozsvár, 4 (1944) 43. 13 Trogmayer О., Beiträge zur Spätbronzezeit des südlichen Teils der ungarischen Tiefebene, Acta Arch. Hung. 15 (1963) 112.; Mozsolics A., Bronzefunde ... 53. 14 Hampel J., A bronzkor Magyarhonban (Budapest 1886- 1892) CCXIII. t. 18-25, CCXXXVIIII. t. 6, 7, 27, 28; CCIX. t. 29, 30. - Kurd, Herceghalom, Velem; Müller, R., A pötrétei későbronzkori kincslelet. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11 (1972) 10. kép 15—22.; Mészáros Gy., A nagy vejkei ... X. t. 11. 15 Kilián— Dirlmeier, L, Gürtelhaken, Gürteibelche und Blechgürtel der Bronzezeit in Mitteleuropa (München 1975) 107. 16 Hampel J., A bronzkor ... CCXXXVIIT. t. 52.; Kossack, G., Studien zum Sybolgut der Urnenfelder und Hallstattzeit Mitteleuropas (Berlin 1954) 18.; Vinski-Gasparini, K., Kultúra polja sa zaram u severnoj Hravatskoj (Zadar 1973) XLIV. t. 18, LUI. t. 7, stb., Kilián— Dirlmeir, I., Gürtelhaken ... 65. t. 6. 142