Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)
Szabó János Győző: Árpád-kori telep és temetője Sarud határában IV.
166 Kiss A., Arch. Ért. 95/1968, 255. 28. j. 167 Széll M., FA 3-4/1941, 233-244. 168 A Szentes Szt. László-i temetkezések sexusát a gyakorlott szemű feltáró, Csallány Gábor meghatározása alapján a feldolgozó Széll Márta embertani kutatók bevonása mellőzésével írta le. — A halimbai temetkezések sexusát, életkorát viszont kiváló antropológusunk, Nemeskéri János határozta meg {Török, i. m. 127— 141.) 169 Bálint A., Dolg. 12/1936, 205-221. 170 Szabó J. Gy., MNMA. 262 Sz. IV., 284 Sz. IV., 194 Sz. III. - A fekvéséről: Szabó J. Gy., Arch. Ért 97/1970, 269. - A temető térképét lásd: Szabó J. Gy., EMÉ 14/1976, 56. - Itt említjük meg, hogy az embertani anyagot Lipták Pál feldolgozta; az eredményeket nagyszabású monográfiájában tette közzé (sajtó alatt), amelynek megjelenése után módunk lesz a csontok kémiai elemeztetésére is. 17X Huszár L., Acta Arch. Hung. 5/1954, 104. 1721979 m árcius 26—31 között. Ezúton is köszönetet mondok Hegedűs Katalinnak a munkában való részvétel lehetőségéért, a régészeti és az embertani anyag tanulmányozásának az engedélye, illetve az ide vonatkozó adatok, néhány helyszíni fényképfelvételem leközlése tárgyában tanúsított megértő kollegalitásáért. 173 A 63. sz. sírban; március 30-án tártuk fel. 174 i97g 0 k t 2-án kelt levele és ezt követő személyes megbeszéléseink alapján. 175 1976 május 17-én. — Ezúton is megköszönöm Kürti Bélának sokoldalú tájékoztatását és egy nagyszerű élményben való részesítését, amelyhez elsődlegesen Trogmayer Ottó baráti szívessége juttatott. 176 Itt említjük meg, hogy a X—XI. századi temetkezési szokások átfogó tanulmányozása során TettamantiSarolta a karok helyzetét is elemezte és megállapíthatta: „a halimbai temető legkorábbi szakaszában és a szentesi X. sz.-i köznépi temetőben a halottaknak többsége összetett, összekulcsolt keresztbe tett karokkal feküdt. Tettamanti S., Temetkezési szokások a X—XVI. században a Kárpát-Medencében. Studia Comitatensia 3. (Szentendre 1975) 79— 123. — Tettamanti, ha még differenciáltabban, s ábrák segítségével elemez, következtetéseiben bizonyára még meszszebb jutott volna. A vállhoz felhajlított karról pl. így írt: „Nem tudjuk okát adni az egyik kar vállhoz, fejhez, fej alá haj Utasának. E szokás kronológiai eloszlásában az a feltűnő, hogy honfoglaláskori vezető-középső rétegbeli temetőkben egyáltalán nem fordul elő." (i. m. 101.) 177 /. Dekan, Moravia Magna, Bratislava 1976, 26. kép után következő térkép (lapszám nélkül). 178 F. Grivec, Konstantin und Method. Lehrer der Slaven, Wiesbaden 1960, 179. 179 Grivec i. m. 147. ш Grivec i. m. 181-182. 181 V. Hruby, Staré Mesto, Velkomoravské pohrebiste „Na Valach", Praha 1955, Monumenta Archaeologica III., 356- 359., 362. 182 Hruby i. m. 79- 82., 81.1. es 9. ábra. 183 Hruby i. m. 348. 184 Grivec i. m. 156- 163. 185 Azt a körülményt, hogy a morvák 822-ben a frankoknak adóztak, s hogy a Lorch-i legenda szerint Reginhar passau-i püspök 831-ben a morvák püspökeként is szerepel, aki a morvákat megtérítette, Franz Zagiba úgy értelmezi, hogy 831-ben a püspök templomokat szentelt Moráviában, s ez egy évtizedek óta tartó krisztianizáció betetőzését képezte. Zagiba feltételezte, hogy Tullnban volt a morva földön működő bajor papok kiinduló bázisa és missziós iskolája. (F. Zagiba, Das Geistesleben der Slaven im frühen Mittelalter, Wien- Köln- Graz 1971, 66- 71.) 186 Püspöki Nagy P., Irodalmi Szemle (Pozsony 1976, 2. sz.); Uő, Valóság (Bp. 1978, 11. sz. 60-82.) 187 A IX. századi templomoknak viszonylag kis területeken kimutatható nagy száma a Morva-vidéken a Kárpátoknál valóban elgondolkoztat. Magában Staré Mesto-ban 5 és közvetlen környékén 3 templom említhető. Nem ok nélkül vélte V. Hruby, támaszkodva az erős névhagyományokra is, hogy a Mojmir dinasztia központja és Metód érsek székhelye Staré Mesto volt. {V. Hruby, Staré Mesto, Velkomoravsky Velehrad, MA XIV., Praha 1965, 354-55., 423-431., 450-51) Mikulcice területén ill. közvetlen környékén nem kevesebb, mint 9 templomot tarthatunk számon /. Poulik nyomán, aki méltán, még több joggal tekintett Mikulcicére, mint a morva fejedelmek székhelyére. Ds szerinte is Metód Staré Mesto-ban rendezkedett be; Uherské Hradiste mellett 118
