Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 16.-17. (1978-1979)

Szabó János Győző: Árpád-kori telep és temetője Sarud határában IV.

Sady határrész impozáns templomáról vélte, hogy főpapi egyház volt. (/. Poulik, Dve velkomoravské rotundy v Mikulcicich, MA XII., Praha 1963, 227-229., és a 112. oldal utáni térkép.) 188 Nagy Sándor, a Növi Sad-i vajdasági múzeum főmunkatársa, a Püspöki Nagy feltevését támogató értelemben fejtette ki véleményét 1979 március 9-én a szegedi magyar őstörténeti Symposion alkalmával. Dombóról lásd: Nagy S., Dombó, Újvidék 1974. 189 Püspöki Nagy i. m. 68.1. 3. sz. ábra., 70.1. 4. sz. ábra. 190 Györffy Gy., A szávaszentdemeteri görög monostor XII. századi birtokösszeírása II. MTA Közi. 3/1953, 72. 191 Györffy i. m. 83. 192 Györffy i. m. 84-85. 193 Györffy i. m. 96. — A magyar anyanyelvűek orthodoxiájáról a középkorban: Timkó Imre, Keleti kereszténység, keleti egyházak, Во. 1971, 396 — 448. — Berki Feriz, Az orthodox kereszténység, Bp. 1975, 112-121. 194 Mesterházy K., Adatok a bizánci kereszténység elterjedéséhez az Árpád-kori Magyarországon, DMÉ 1967, (Debrecen 1970), 168.1. utáni térkép. — Itt jegyezzük meg, hogy Mesterházy kutatásai érdekes vonatkozásban megerősítik és gazdagítják azt, amit a Duna-Tisza közén fentebb leírt Nagymorávia és a szávaszentdemeteri monostor ill. a délszlávok lakta vidék földrajzi egybeeséséről mondottunk. Mint Mesterházy írta Kniezsa ismert térképére hivatkozva, „Kalocsától D-re kezdődik a Duna mentén a X—XI. sz.-i szláv lakosságra utaló helynévi anyag. Bónis György úgy véli, hogy Kalocsa szláv földvár lehetett korábban." Mesterházy Kalocsa székesegyházával kapcsolatosan felhívta a figyelmet Henszlmann és Foerk Ernő ásatásaira, amelyek alapján bizánci építési technikára és bizánci stílusjegyekre hivatkozhatott (Mesterházy i. m. 172— 73.) 195 Lásd a 175. jegyzetünkhöz tartozó szövegrészt. 196 Mindszent: Csallány G., FA 3-4 (1941, 186., III. t. 1/3. Szentes Szt. Ilona: Csallány i. m. 187., III. t. A. (A képszöveg hiányzik) 197 SzéliM., FA 3-4/1941, III. t. B. 4., VI. t. A. 4-5., 234.: 26. sír, 238.: 73. sír. 198 Hegedűs Katalin 1979 évi ásatása, Szentesi Múzeum, közöletlen. 199 ßaranyne Oberschall M., Byzantinische Pektoralkrezue aus ungarischen Funden, Wandlungen Christlicher Kunst im Mittelalter, Baden-Baden 1953, 233. fig. 74 ef. 200 B. Oberschall, i. m. 248. 201 B. Oberschall, i. m. 214. Fig. 62a. 202 B. Obersbhall, i m. 220. Fig 67. a. 203 В. Oberschall, i. m. 215. Fig. 63c. 204 В. Oberschcll, i. m. 213., 247. 205 B. Oberschcll, i. m. 235. Fig. 75g. 206 László Gyula újabb kutatásai szerint a kincs két arany csészéjének kerek alját (omphalos) megújították és akkor kapta keresztényi jellegét. Az újonnan ráforrasztott lemezen bizánci kereszt és vízszentelési liturgikus görög felirat olvasható. Mindez már a Kárpát-Medencében történhetett, mivel szinte kétségtelen, hogy sem a megrendelő, sem az ötvös a görög nyelvet jól nem érthette. (László Gy., — Rácz István, A nagyszentmiklósi kincs, Bp. 1977, 151— 157.) 207 Gervers—Molnár V., A középkori Magyarország rotundái, Művészettörténeti füzetek 4., Bp. 1972, 46—47. — A figyelmet óhorvát analógiákra terelte: Dávid K., Csanád vármegye művészeti topográfiája, Művészettörténeti füzetek 7., Bp. 1974, 46-47. - A XII. század végére keltezte és a johanniták építő tevékenységének a hatását látja a bizánci jellegekben : Kozák K., MFMÉ 1976-77, 60., 80-83. 208 Zalotay E., Gellértegyházai Árpád-kori temető, RF 7., Bp. 1957, 51- 52. 209 Moravcsik Gy., SZIEml. L, Bp. 1938, 402-405. 210 Bihar és Szabolcs, a keleti dukátus bizánci kereszténységének többféle jelei ismeretesek. Mellkeresztek Bihar megyében Jankfalván, Telegden és újabban Püspökladány mellett kerültek napvilágra, Szabolcsban Tiszaeszláron és Nyírkárászon (ez utóbbi területen két lelőhelyen). A keleti kereszténység művészetében fogant a besztercei asperszórium (Szabolcs m.). E vidék bizánci jellegű építészeti emlékei a Hajdúhadház határában feltárt Szt. Demeter templom (Bihar), a karcsai templom (Szabolcs) és a gerényi templom (Ung). Nem lehet vetetlen, hogy az 1092-ben tartott zsinat, amely a keleti rítus befolyását tükrözi, Szabolcsban ülésezett. — Súlyos kérdés, 119