Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Korompai János: Újabb adatok Gárdonyi titkosírásáról és közöletlen részek feljegyzéseiből

Megjegyzések a rövidítésekhez 1. A táblázatokból kitűnik, hogy a rövidítések képzésének fő módszere a magánhangzók elhagyása volt Gárdonyi számára. Ritkán fordul elő, hogy a magánhangzókon kívül mássalhangzók is elmaradnak. 2. A *-gal megjelölt jelek korábbi formák, amelyeket az írás fejlődésével új, egyszerűbb rövidítések váltottak fel. 3. Az író az r betűt különösen szívesen használta fel rövidítések kialakításához; egyrészt az r-t jelentő körben elhelyezett más betű tetszetűs figurát eredményez, másrészt a kétszeres nagyságú körrel két r-betűt is kifejezhetett. Jgy például az ф= arra, és az 0 = erre rövidítésben a két r betűn kívül a két a és a két e is elrejthető volt. 4. A második táblázat 24. és 25. során a regény és a rezgés szavak rövidítésénél a rövidebbé tétel három fokozata látható. Gárdonyi mindhárom formát használta. 5. A harmadik táblázat első szava, az ellentézis feloldása mindezideig bizonytalan, nem végleges, noha ez a fogalom Gárdonyi ars poeticájának alapvető eleme. 6. A karakter szó rövidítése (3. táblázat 3. sora) a rövidítésképzés legérdekesebb esetei közé tartozik, mert a betűjelek kétszeres nagyításával minden mássalhangzót bevont a rövidítés kialakításába. A z í r á s m ó d r ó l A betűjelek kialakításával párhuzamosan (íárdonyi hosszú időn át újabb és újabb változtatásokat hajtott végre az írás módszerében, az egyes betűjelek összekapcsolása tekintetében is. A titkosírás használatának tizenhat éve alatt sok lehetőséget talált erre, amiket kiváló rajzkészségével alaposan ki is használt. Igaz, maguk az egyszerű és világos alapelemek, a betűjelek is tág teret kínáltak a grafikai játékra. 2. ábra. Korai írásmóddal írt jegyzet az Isten rabjai kéziratának 123. lapján: A barátok különféle evése egyénenként. Szagok. 182