Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)
Korompai János: Újabb adatok Gárdonyi titkosírásáról és közöletlen részek feljegyzéseiből
Az író hagyatékából előkerült legkorábbi titkosírásos feljegyzések írásmódja azt tanúsítja, hogy Gárdonyi a betűket kezdetben minden összekapcsolás nélkül írta le egyetlen jobbról balra haladó sorban. 9 Később néhány betűt összeírt, majd pedig, mint az a kurzív írásmódoknál általában szokás, a szavak minden betűjére nézve igyekezett összekapcsolási módot kialakítani. Megjegyezzük azonban, hogy ha egy szóban két olyan elem követte egymást, amelyek nem, nehezen, vagy csak az olvashatóság rovására voltak összekapcsolhatók, Gárdonyi lemondott az egybeírásról. Az első időszakban még határozottan felismerhető, hogy az írásmód, az íráskép gerince a vízszintes alapvonal és hogy a betűket az alapvonalhoz viszonyított elhelyezkedésüktől függően felső, középső és alsó betűcsoportokra lehet elkülöníteni. Gilicze Gábor ezt a csoportosítást így végezte el: I. Alsó betűk: . i i /» v/ à L J 1 Q II. Középső betűk: — =г v / v^j-/ v— У III. Felső betűk: | Gilicze az egri múzeumnak átadott kéziratos tanulmányában a betűjelek összekapcsolásának szabályait ezekből a betűhelyzetekből kiindulva határozza meg, de később ő is kifejti, hogy a Gárdonyi által 1914-ben felismert úgynevezett emeletes írásmód használata megszüntette a közös alapvonal szerepét, mert az új módszernek megfelelően minden szó külön alapvonalat kapott. Kétségtelen, hogy az írásmód változtatásai között legjelentősebb az említett különleges elrendezés kialakítása volt. Hasznosnak tartjuk a Gilicze Gábor által megszövegezett kapcsolódási szabályok rövidített ismertetését, de megjegyezzük, hogy Gárdonyi gyakorlatában ezektől az általános szabályoktól sok eltérés fordul elő, amit az író kéz kényelmesebb tartása, az írás gyorsasága, az íráskép bonyolultabbá tétele és az olvasás biztossága indokolt. I. Az alsó betűk kapcsolódási szabálya Mindhárom csoport betűi kezdőpontjukkal csatlakoznak a végpontjuktól kiindulva rajzolt alsó betűk kezdőpontjához. (Kezdőpont a betűjelnek az alapvonalhoz legközelebb eső pontja. Ha kettő van ilyen, akkor a jobb oldali. Végpont a betűjel másik vége.) Példák : л — dá ; Û = Iá ; ~\ = de ; -| = f e ; -t — he ; -i = le ; V-f = do ; v 4 = lo; l = da; I = ha; ?= di; ~? — li. Eltérések a) A / végpontjával és középpontjával is kapcsolódhat. Például: y= dk; ( = lk. í= ák 'A 183
