Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Sugár István: Sebészborbélyok és sebesültek az egri vár 1552. évi ostromában

A szemsérülések mindkét esetben vakságot eredményeztek. A 4 fej sérült közül 2 beteget csak súlyos ütés ért. Nem tudható, hogy véletlen-e, de a 11 esetnek a zömében a test felső részét érte a lepattintott kődarab. Falomlás. Az ellenséges ágyúlövés okozta falomlást túlélt 9 sebesültről tudunk, akik közül azonban csupán 2 személynek ismerjük sérülése helyét: egyik a lábán, a másik pedig a felkarján sérült meg. A leírások szerint az emberekre dőlt falak súlyos, és többszörös sérüléseket okoztak, minden bizonnyal számottevő belső zúzódásokkal. Egy esetben megemlíti a leírás, hogy a romok alól csak félig elevenen („semivivus") mentették ki a katonát, aki még hosszú ideig maradt fekvő beteg. Az özvegyek és árvák segélykérései nyújtanak tragikus képet a leágyúzott falak alatt veszett vitézek sorsáról. („. . .lapidibus est obrutus et occubit", „per lapides obruti".) Szerteröppenő faszilánkok. A becsapódó ágyúgolyók nyomán szertevágódó fadarabok, faszilánkok is sérüléseket idéztek elő. Két ilyen esetről tudunk: az egyik esetben kézsérülés keletkezett, de a másikban már súlyos gégeroncsolódást említ a segélyt kérő beteg katona leírása. Puskarobbanás. Mindkét esetben természetszerűen a robbanás közelében levő testrész sérült. Egy esetben a felrobbant puskacső a katona arcát sebesítette meg, de még két fogát is kiütötte. A másik esetben a szakállas puska felrobbant vascsöve annyira szétroncsolta a katona karját, hogy el is vesztette azt. Lőporraktár felrobbanása. Az emlékezetes robbanás során megmenekültek közül 4 sebesültről tudunk, akik közül háromnak ismerjük sebesülése helyét is. Zömükben természetszerűen égési sebeket szenvedtek. A legsúlyosabb betegnek az arca égett meg, sőt a fél szemevilágát is elvesztette, ráadásul a keze is oly súlyosan károsodott, hogy „örökös nyomorék" maradt. A másik beteg hasonlóképpen az arcán és a kezén kapott égési sebeket. Összegezve a különböző okokból előállított sebesüléseket, azok az egyes testrészeken így oszlottak meg: Sebesülések helye száma százaléka Fej 25 26,6 Törzs 17 18,1 Kar 31 33,0 Láb 21 22,3 A sebesülését túlélt 84 kimutatott személy 94 sebesülése közül a legtöbb a karon keletkezett, s azt követte a fejen, majd a lábon, s végezetül a törzsön keletkezett. Valamennyi okot együttesen vizsgálva, a sebesüléseknek messze több mint a fele (69,6%) a fejen és a karon volt található. A sebesülések vizsgálatának a teljességéhez tartozik, hogy egyesek több testrészükön is megsebesültek: karjukon, kezükön és lábukon, vagy kezükön és arcukon, vagy a két lábukon, vagy fejükön és hátukon. A falomlások túlélő sebesültjeinek minden bizonnyal többszörös sérülésére vonatkozóan nem rendelkezünk részletes adatokkal. 98