Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Bakó Ferenc: Eger ismeretlen látképe Londonban

1. Egei- a londoni vedután. határozni. A veduta elemzéséhez az album többi ábrázolását és főleg az eddig már ismert látképek és alaprajzok információit használjuk fel. Megjegyezzük, hogy az egri veduták eddigi irodalma főként azok felsorolására és rendszerezésére szorítkozott. Az egész látképet, vagy annak részleteit csak néhány esetben azonosították a valósággal. Ilyen törekvéssel először Pataki Vidor első tanulmányában találkozunk, majd Détshy Mihály dolgozatában

6

, ahol a szerző egyetlen vedutát elemezve, a történeti valóság és a látkép összevetéséből von le a XVI. századi vedutakészítők munkájával kapcsolatos következtetéseket. A Londonban őrzött egri ábrázolás átmeneti forma a madártávlati látkép és az alaprajz között, minthogy a vár perspektivikusan és nagy műgonddal megrajzolt falai között a vár felszínén álló épületeket is igyekszik feltüntetni. Az építményeket körülvevő táj ábrázolása sematikus, annyi azonban kétségtelen, hogy a déli és nyugati oldalon a falak és bástyák előtti terület lejtős, amelyhez viszonyítva a vár magaslaton áll. A keleti és északi várfalak alatt azonban a rajzból árok ábrázolása vehető ki. A vár környezetében ritkásan elhelyezett faábrázolások nyomán a terület lakatlanságára lehetne következtetni. A látkép délnyugati sarkában folyóvíz, nyilván az Eger patak, egy kanyarulata látszik. A vár egyetlen kapujától délnyugatra eső területet a patakig két, dorongokból és oszlopokból összeállított, kerítésszerű fal övezi. A keleti palánk előtt három út egyesül és ezek torkolatában toronyszerű kapu építmény látszik. A várfalakon kívül még egy épület áll a kaputól délnyugatra. A vár számos szegelettel, bástyával megtört falai egy beépített területet zárnak körül. A falak igen vastagok, és a felülnézet látni engedi, hogy a falkorona mögött 74