Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Bakó Ferenc: Eger ismeretlen látképe Londonban

a terepszint fölé jóval megemelt közlekedési szint húzódik. Az északnyugati bástya belsejében jól kivehető a két szintet összekötő lépcső. A két keleti és két nyugati bástya szegletén egy-egy kétszintes őrtorony áll, tetején zászlóval. A déli, középső bástya falait három támpillér erősíti, a bástyák sarkain a grafikus armírozást jelez. A délnyugati sarkon látjuk a vár egyetlen kapuját, tőle nyugatra kisebb épülettel, a fal külső oldalán. A kaputól keleti irányban gótikus torony, amit a Hippolitcímeres, befalazott kaputoronnyal azonosíthatunk. A keleti várfal közepén keletnyugati irányú, magasabb fal, aminek csatlakozása a délkeleti bástyához nem elég világos, de annál magasabbnak látszik. A déli várfalon lőrések sorozata, az egyik bástyán pártázat és ugyanitt az egyik falsíkon nagyobb lyuk figyelhető meg. Hasonló törések láthatók a délkeleti bástya falain is. A várban ábrázolt épületek egy része közvetlenül a falak mellett áll, annyira, hogy egyes esetekben úgy tűnik, a falon vannak. A vedutakészítő rendkívül finom és perspektívára törekvő rajza azonban nem hagy kétséget afelől, hogy ez tévedés. A kaputorony melletti épületen tetőablak és díszes kémény látszik. E két ház és a Hippolit torony mögött három igen magas kémény emelkedik. Kéménye van még a keletről nézve első épületnek is. A falakkal övezett terület közepét egy kéttornyú templom foglalja el, ettől északra két kerek toronnyal, keletre kisebb-nagyobb építmények csoportjával. A templommal szemben, a vár nyugati részén két, egymással érintkező, valószínűleg lakóépület, az egyiken díszes kémény és padlásablak. Az épületektől északra fallal kerített udvar, benne két élőfa jelzése, ami talán kertet kíván jelenteni. A British Library kézirattárában őrzött album egyéb, magyar vonatkozású ábrázolásai és az egri veduta között két jelentős különbség észlelhető. Az egyik az, hogy a többi látkép nagyobbrészt valamiféle hadi esemény hírüladásának illusztrációjaként készülhetett, a vár vagy város körül ostromló seregek, a várban is ágyúk, katonák látszanak. A kép általában mozgalmas, egy esemény kiragadott pillanatát rögzíti, örökíti meg. Az egri vedután sem a várban, sem azon kívül emberi alakot nem látni. Az egyetlen erre, a hadiállapotra vonatkozó elem csupán a keleti palánk oszlopaira tűzött emberi fejek sorozata. — A másik eltérés a gyűjtemény többi látképétől ugyancsak figyelemre méltó. Amíg Buda, Szolnok, vagy Törökszentmiklós városképén feltűnőek a magasra törő, karcsú minaretek, mellettük dzsámival, addig az egri látképen a török építkezésnek, vagyis egyáltalán a török hatalom jelenlétének nincs nyoma. Amikor 1839-ben a British Library szakértője a látképgyűjteményt nyilvántartásba vette, egyéb támpont — dátum, szignatúra — hiányában a török építmények miatt határozhatta meg a keltezés időpontját 1650-ben. A becslés a veduták nagyobb részére kétségtelenül helytálló, de fenntartással fogadható csak el az egri látképre. Az lehetséges, hogy a többivel egy időben készült, de Eger esetében azokkal nem egykorú ábrázolás állt a rajzoló rendelkezésére. Mivel a vár kiterjedése és az épületek állaga miatt el kell vetnünk, hogy a veduta török hódoltság utáni állapotot ábrázolna, azzal kell számolnunk, hogy a rajzoló egy korábbi előképet használt fel, ami a XVI. század valamelyik periódusára volt jellemző. Az egri vár és amellett a város látképszerű ábrázolásai a XVI. és XVII. században túlnyomórészt északról és nyugatról készültek. Ilyen a W. Dilich rézmetszetéről készült és az Ungarische Chronica lapjain 1600-ban megjelent, majd a XVII. század végéig még számos változatban és módosítással kinyomtatott ábrázolás északi nézetben.

7 P. Uffenbach és //. Sibmacher Eger 1596. évi ostromát jelenítve meg, nyugatról ábrázolja területünket.

8 Déli nézetben egyedül a Georg Houfnagel 75