Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Belitzky János: Feltételezések Anonymus és a Gesta Hungarorum egri és Eger-egyházmegyei vonatkozásairól

sőt talán az ő és a vele közösen a hatalomban részesek Imrére gyakorolt befolyása is. Ennek helyrebillentését — miként arra már utaltunk — célozta a Gesta, aminek írását 1197-ben kezdhette el. A mű jelen terjedelmében befejezetlennek látszik, ami arra utal, hogy Péter püspök kezéből az 1197 végén vagy 1198 elején bekövetkezett halála ütötte ki a tollat. Kézirata elkerülhetett barátjához, szerintünk Csák Ugrin győri püspökhöz [1188 — 1203], aki 1204-ben — röviddel méltóságába lépése után — mint esztergomi érsek halt meg. Hagyatékából nyilván olyan helyre került, hog}

7 a XVIII. század derekáig — annak ellenére, hogy a XIII. század második felében vagy a XIV. század elején másolatot készítettek róla — rejtve maradt történetíróink elől.

93 Egerben biztos, hogy nem maradt, mert akkor 1241-ben az oklevelekkel és könyvekkel együtt ez is a lángok martalékává lett volna. Éppen ezért, mert egy számunkra „oklevél nélküli" kor terméke, további kutatása, rejtett vonatkozásainak feltárása, helytálló következtetések és feltételezések levonása az egri egyházmegye területén túlnyúló helyi és országos problémákra ad olyan választ, amit máshonnan nem tudnánk megkapni. Úgy véljük, hogy P. mester személyének Péter egri püspökkel való azonosítására tett kísérletünk olyan valószerűnek tekinthető feltételezéseket nyújt, amelyek további vizsgálata és a közvetett adatokkal történő továbbépítése közelebb visz ennek a nagy írói egyéniségnek a megismeréséhez. Vitás és vitatható adatok és feltételezések is akadhatnak — és egészen biztos, hogy akadnak is — tanulmányunkban. Ezek tisztázását — mivel azok elsősorban kora középkori forrásaink hiányos voltára, továbbá helyneveink kutatóink általi nem egybevágó értelmezésére vezethetők vissza — nagymértékben elősegítheti, ha az Anonymus-kérdés búvárain kívül a helytörténettel foglalkozók is figyelemre méltatják az «általunk elmondottakat. JEGYZETEK 1 — Anonymus művének kritikai kiadása: Scriptores rerum Hungariearum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. Budapestini, 1937. Vol. I. p. 33 — 117. (Vol. II. 1938.), a továbbiakban: SRH I. és SRH II. — Ez ideig legjobb magyar fordítása: Pais Dezső: Magyar Anonymus. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről. Budapest, 1926. — Új kiadása Qyőrffy György bevezetésével 1975-ben jelent meg. Ennek a korábbinál szemléletesebb térképe igen jó tájékoztató a hadműveletek útvonalaira nézve. Jelen tanulmányunkban az 1926. évi kiadás oldalaira hivatkozunk.—Anonymus vitát 1900-ig részletesen ismertette Kubinyi Ferenc: Béla király névtelen jegyzőjénekkora és hitelessége. I —II. k. Balassagyarmat, 1902. — Az Anonymuskérdés irodalmának rövid tartalmi ismertetését is közli : A magyar történettudomány válogatott bibliográfiája, 1945 — 1968. Budapest, 1971. 143 — 145. 1. 2 — Jakubovich, Aemilius: P. magistri, qui Anonymus dicitur, Gesta Hungarorum. Praefatio. SRH I. p. 15. — Dominikánus másolatnak véli Karsai Géza: Az Anonymuskodex keletkezése. Magyar Könyvszemle, 1960. 149 — 175. 1. 3 — MályuszElemér: Az V. István-kori Gesta. Budapest, 1971. 107 — 108. 1. Véleményét Domanovszky Sándor és Győrffy György 1933-ban és 1948-ban megjelent tanulmányaira alapítja. 4 - Jakubovich i. m. SRH I. p. 20 - 22. 5 — ifj. Horváth János: Anonymus ós a Kassai Kodex. A „Középkori kútfőink kritikus kérdései" c. tanulmánygyűjteményben, Budapest, 1971. 107 — 110. lapon az 1/a oldal fényképe és magyarázata. — Annak oka, hogy az l/a oldalt a húszas években ugyancsak lefényképeztető és ezáltal a P. dictus olvasás helyes voltát megállapító Jakubovich 55