Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Belitzky János: Feltételezések Anonymus és a Gesta Hungarorum egri és Eger-egyházmegyei vonatkozásairól

Emil ezzel a ténnyel nem foglalkozhatott az, hogy a H. sigla helyét akkor egy, a kódex bekötéséből származó pergamen sáv takarta el. Ezt azóta eltávolították és így az akkor eltakart rész fényképezése is lehetővé vált. — Nagy nehézségekbe ütközik annak az eldöntése, hogy az eredeti kéziratban az l/a oldalon lévő, de kivakart H. sigla, vagy az ezt az oldalt újraírva tartalmazó 1/b oldalon lévő N. sigla szerepelt-e? Itt jegyezzük meg, hogy amikor a franciás helyesírással Hugrin-nak is írt Csák-nembeli Ugrin püspökben véljük megtalálni P. mester párisi tanulótársát és barátját, akkor ezt nem az 1 /a oldalon lévő H. sigla, hanem az Előd vezértől és fiától, Szabolcstól származó és 111. Béla korában is jelentős szerepet vivő Csák nemzetség Gestánkban előforduló tetteire fordított sor térj edelem és tagjai neve előfordulásának gyakorisága alapján tételezzük fel. — Az N. sigla épp úgy rejtheti az Ugrin nevet, mint a H. sigla — ha valóban az — a Hugrin alakzatú változatot. 6 — Szilágyi, Lorandus: De aetate et persona I'. magistri, Anonymi Belae regis notarii. SRHII.'é. 631-634. 7 — Uo. — Korábban már Hóman Bálint : A Szent László-kori Gesta Ungarorum és XII —XIII. századi leszármazói. Budapest, 1925. 44. lap 1. sz. jegyzetében, Jakubovirh Emil eredményei hatására. 8 Mályusz i. m. 56. és 107 - 108. 1. 9 — Sebestyén Gyula a mások és a saját kutatásai összefoglalásaként : A magyar honfoglalás mondái. I. k. Budapest, 1904. 239 — 247. 1., de Adorján erdélyi püspökre vonatkoztatta. 10 — ifj- Horváth János: P. mester és műve. Irodalomtörténeti Közlemények, 1966. 1 —22.1. 11 — Hóman, Gesta Ungarorum 45. I. — Sebestyén i. m. 237 — 239. 1. 12 — Hóman, Gesta Ungarorum 107. 1. 13 — Sólyom, Károly megállapítása a korábbi vélemények összegezése nyomán : Uj szempontok az Anonymus-problóma megoldásához. Irodalomtörténeti Közlemények, 1966. 58. 1. 11 — Foltiny János: Néhány hely a zázty-i apátság alapító leveléből s Anonymus kora s kiléte. Századok, 1871. 547. 1.: ,,. . . elfogadom ... Ipolyi Arnoldnak a múlt évben akadémiai felolvasásában először hangoztatott azon nézetét is, hogy Anonymus Egervidékén élt, és így egri pap volt {Ipolyi Arnold: Magyar Történetkútfő tanulmányok, 1., Ujabb vélemény Béla király névtelen jegyzője könyvéről)". 15 — Hóman Bálint: A honfoglaló törzsek megtelepedése. Turul, 1912. 106. lap. 16 — Hóman, Gesta Ungarorum, 45. ós 95. 1. 17 — Hóman — Szekfű: Magyar Történet. Első kiadás, I. k. 396. 1. 18 - Jakubovirh i. m. SRH

I. p. 28 - 29. - Szilágyi i. m. SRH

II. p. 631 - 634. 19 — Sólyom i. m. 73. lap 88. jegyzetében. 20 - ifj Horváth, P. mester, i. m. 261-262. 1. 21 — Sólyom i. m. 65. 1. és a térképvázlat. 22 — Győrffy György: Anonymus Gesta Hungarorumának kora és hitelessége. Irodalomtörténeti Közlemények, 1970. 10 — 11. 1. és térkép. 23 - Uo. 7. és 12-13.1. 24 — A királyi udvar gazdasági és igazságszolgáltatási célból történő vándorlására: Belitzky János: Nógrád megye története, 896 — 1849. Salgótarján 1973. 23 — 24. 1. 25 — Mályusz i. m. 53 — 54.1. 26 — Hóman — Szekfű i. m. 396 — 400. 1. — Mályusz i. m. 62 — 63. 1. ós Győrffy, ifj. Horváth ós Sólyom i. m. 27 — Például Mén-Marótra nézve Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. k. Budapest, 1963. 571 —572. 1. — A továbbiakban Győrffy, I. 28 — Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Arpádházi királyok alatt. Második kiadás, II. k'. Budapest, 1899. 19 - 20. 1. 29 — Pais Dezső magyarázata i. m. 126. 1. 30 — Schmitth, Nicolaus: Episcopi Agrienses fide diplomatum concinnati. Tyrnaviae, 1768. Tomusl. p. 99 —100. — Ez a háromkötetes kiadás az 1763-ban Győrben megjelent műve bővített változata. 56