Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Belitzky János: Feltételezések Anonymus és a Gesta Hungarorum egri és Eger-egyházmegyei vonatkozásairól

hozzá Cromer Márton — ezek az előkelők és fejedelmek vetélkedtek egymás megajándékozásában és a tárgyalást barátságosan fejezték be".

84 Katona István -• aki ezt a béketárgyalást 1189-re teszi — nem említi meg a magyar kiküldöttek nevét, de közli, hogy lengyel részről Miklós palotaispán és Falconius krakkói püspök voltak azok, akik a korábbi békés állapotok helyreállításán buzgólkodtak.

85 — Űgy véljük, hogy dátum tekintetében az 1192.vagy az 1191. év a helyes, mert 1190-ből még hadi eseményekről van tudomásunk. Péter püspök tevékenységére több adatunk közvetett módon utal. Ilyenek az egri székesegyház XII. század második felében való építésére és talán már az ő püspöksége idején való befejezésére utaló régészeti ásatások adatai.

£(i

Egyházigazgatási feladatai közé tartozott az egyházmegyéje területén levő különböző monostorok felügyelete és újak létesítésének jóváhagyása. Például a Pásztón 1190-ben alapított cisztercita apátság létesítésével és az ott már korábban is létező más szerzetesrendi monostor — amelynek görög nyelvű egyik kódexe Parisba került — felszámolásával való törődés.

87 Biztos, hogy az ország többi főpapjaival együtt, résztvett László király 1192. évi szentté avatása előkészítésében és megünneplésében.

88 A hasonló adatok összegyűjtése a Gestában elmondottakra is fényt deríthetnek. Valószínű, hogy személyesen ismerte a történetíró Viterbói Gotfridot, I. Frigyes császár [1152 — 1190] udvari káplánját, aki a magyar királyi udvarral többször érintkezett és hazánkban is járt. Itt, saját bevallása szerint, olvasta azt, amit művében a keleti Magyarországról és a régi magyarokról írt. A keleti hazánkról őelőtte nyugati író nem tudott és ezért Hóman úgy vélte, hogy adatait egyedül a XI. századi Gesta Ungarorumból merítette, amelyhez ittjártakor hozzájuthatott. Meglepő azonban, hogy Attila jellemzésénél a flagellum Dei kitételt használja, épp úgy, mint ahogy — Mén-Marót Ösbőhöz és Velekhez intézett szavai szerint — Árpád fejedeleni illette ezzel a jelzővel ősét [cap. 20.].

89 Lehet, hogy P. mester — a vélt udvari történetíró, talán a királyi évkönyvek vezetője — és Viterbói Gotfrid külön-külön, de egyaránt a XI. századi Gestából vették a jelzőt, de az is lehet — úgy véljük — hogy a királyi udvarban tartózkodó Péter egri püspöktől hallotta ezt a kifejezést a német író. Valószínű ugyanis, hogy P. mester — és erre műve gördülékeny stílusából következtethetünk — nemegyszer élőszóval is elmondta mindazt, amit később leírt. Még más lehetőségeket is figyelembe kell vennünk. Például, hogy III. Béla 1184-ben, Anna királyné halála után, diplomáciai meggondolásokból, Theodorát, Mánuel császár húgát akarta feleségül venni. A terv azonban meghiúsult.

90 Létrejött azonban 1185-ben III. Béla leányának, Margitnak [*1175], akit a görögök Máriának neveztek, Angelos lsaak görög császárral való eljegyzése és házasságkötése.

91 Kérdés, hogy ez ügyek intézése során nem járt-e Péter püspök Konstantinápolyban? — Ugyanígy kérdés, hogy III. Béla és második felesége, Margit francia hercegnő házasságkötése előmozdítása céljából nem járt-e Parisban és nem volt-e az 1186 augusztusában hazánkba induló királyi menyasszony kíséretének is egyik magyar tagja? — Valószínű, hogy ekkor, és lehet, hogy éppen őáltala került Parisba a magyar állam királyi és egyházi jövedelmeiről készült kimutatás.

92 Folytathatnánk még a lehetőségek felsorolását, de már az eddigiek is igazolják azt, hogy az általunk a Gesta Hungarorum szerzőjének vélt Péter egri püspököt „ennek a vesződséges világnak sok minden ügye-baja" [Praefatio] akadályozhatta műve megírásáben és annak barátja — szerintünk a Csák-nembeli Hugrin, azaz Ugrin püspök — számára való elküldésében. III. Béla 1196. április 23-án bekövetkezett váratlan halála után csökkenhetett a királyi udvarban való elfoglaltsága, 54