Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)

Belitzky János: Feltételezések Anonymus és a Gesta Hungarorum egri és Eger-egyházmegyei vonatkozásairól

következtethetnénk. A rendelkezésünkre álló eddigi bizonyítékok, főleg azonban a Gesta belső, szerkezeti és tartalmi bizonyítékai alapján, ez a nézet — véleményünk szerint — nem igazolható. A fentiek alapján tehát — mindaddig míg nyomósabb érvek nem szólnak feltételezésünk ellen — úgy v élj ük, hogy P. mester az Ösbő vitéztől eredeztetett és a honfoglalás óta szállásbirtokos Szalók nemzetségből származott. Szerepét tekintve pedig feltételezzük, hogy III. Béla környezetében olyan bizalmas szerepet betöltő nobilis személy, aki követségben jár, fejedelmi házasságot közvetít, béke és háború ügyében tárgyal. Olyan személy tehát, aki fontos szerepet játszott az ország belés külpolitikai életében, aki mert és tudott önállóan gondolkozni, írni és cselekedni. Nagy műveltségű férfi, akit II. Péter egri püspök személyében vélünk megtalálni. A II. PÉTER EGRI PÜSPÖKRE VONATKOZÓ ÉS VONATKOZTATHATÓ ADATOK Péter püspök életét a XII. századi történetünkre nézve gyéren fennmaradt adatok segítségével csak főbb körvonalaiban tudjuk vázolni. Éppen ezért meglepő, hogy Scltmitth Miklós az egri püspökökről szóló műve 1768. évi kiadásában így kezdi a róla szóló megemlékezését: „Mondják, hogy ez a Péter az isteni dolgok mellett az emberiekben is nem éppen közepes jártassággal bírt, és úgy a római, mint a hazai jogban egyaránt igen tudós volt".

63 Ilyen megállapítás — mégha az a hagyományokat szívósan megőrző egyházi körökből származik is — csak rendkívüli egyéniség esetében élhette túl a századok viharait. Figyelemre méltó módon kapcsolódik a Péter püspök jogi jártasságára vonatkozó hagyomány ahhoz a tényhez, hogy P. mester hihetőleg a párisi egyetemen — akárcsak az 1151-től 1157-ig egri püspök Lukács, aki 1158-tól 1181-ig esztergomi érsek — az „írókat és nótáriusokat képző facultásnak volt tanítványa".

64 Úgy sejtjük, hogy ez a hagyomány szerint Tomaj-nembeli „ Banff i" Lukács — akinek nemzetsége az abádi révnél szomszédbirtokos a Szalók-nembeliekkel, akik a püspöki székváros melletti Szalókon is birtokos urak — családi ismeretség révén kora gyermekségétől kezdődően támogatta Pétert, mind tanulmányai, mind az egyházi ranglétrán való emelkedése során. Ennek a támogatásnak az ismeretségen és jószomszédi viszonyon kívül az is oka lehetett, hogy Péter anyja talán Tomaj-nembeli leány volt.

65 Kétségtelen ugyanis, hogy Péter egri egyházmegyei papságának a saját jövője szempontjából döntő szakaszát Lukács és utódai — az 1158-tól 1166-ig egri püspök és 1169-től kalocsai érsekként említettek Csorna, és az 1167-től 1189-ig egri püspök és 1181-től esztergomi érsekként említett Miklós — idejében élte le, mert 1178-ban már egri prépost, és így feltehető, hogy már korábban kanonokká, a káptalan tagjává lett.

66 Egri püspökként első ízben 1181-ben említik az oklevelek. Lehetséges azonban, hogy már 1180-ban az volt. Van ugyanis egy olyan oklevelünk, amelyben Lukács mint esztergomi érsek és Péter mint egri püspök együtt szerepelnek, ami csak úgy lehetséges, hogy elődjét, Miklóst 1180-ban vagy máshová nevezték ki püspökké, vagy utódlási joggal az agg Lukács érsek coadjutorává tették meg.

67 Péter szempontjából ezt azért tartjuk jelentősnek, mert kisiskolás korától kezdve egri püspökké kinevezéséig, illetve megválasztásáig — közvetlenül vagy közvetve — élvezhette a nagy tekintélyű főpap támogatását. Mikor születhetett ez a Péter püspök? — Ha feltételezzük azt, hogy 1197 végén vagy 1198 elején bekövetkezett halálakor 55 — 60 éves volt, akkor 1140 tájára tehet4 Egri Múzeum Évkönyve XV. 49