Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 15. (1977)
Belitzky János: Feltételezések Anonymus és a Gesta Hungarorum egri és Eger-egyházmegyei vonatkozásairól
jük születési évét, ami azt jelenti, hogy mintegy tíz évvel volt idősebb III. Bélánál. Ezen az alapon feltételezzük, hogy 1165 táján tanulhatott a párisi főiskolán, vagyis, hogy III. Béla királlyá koronázása idején, 1173-ban már itthon volt és tanúja lehetett az 1172-ben hazatért király és Lukács érsek sok politikai tanulságot eredményező vitájának, de tanúja volt az érsek III. Bélával szemben magatartása megváltozásának is. 68 Ennek egyik bizonyítéka az az 1178-ban kelt hiteles, de a sok átírás miatt alaki hűségében rontott és ezért némileg interpolált oklevél, amelyben a király három, a görögországi tartózkodása idején neki szolgálatokat tett hívét megjutalmazta. Az oklevelet P. fehérvári prépost, királyi udvari kancellár írta és a jelenlevő korjelölő méltóságok sorában L. esztergomi érsek, T. veszprémi, P. egri, B. budai és T. titeli prépostok szerepelnek. 69 Tehát csupa papi személy, akiknek — Lukács érseket kivéve — a munkamegosztás alapján külön-külön, de itt történetesen együtt említve, közük lehetett a Pál prépost és kancellár vezetésével működő királyi irodához. 70 Ezt az oklevelet, amelynek tartalma a király személyes ügyének is tekinthető, hihetőleg Esztergomban, a királyi kancellária helyiségében és királyi nótáriusok jelenlétében állították ki. Ez az egyetlen, de igen fontos adatunk, ami utalhat Péter egri prépost, a későbbi püspök királyi nótáriusi tisztére. Van azonban még egy közvetett bizonyítékunk is, amire a „quondam-vita" tereli figyelmünket. Ennek lényege annak eldöntése, hogy a quondam szó a királyra vagy a nótáriusára vonatkozik-e? — Vagyis az, hogy P. mester „valamikor a jó emlékű Béla király", vagy „a néhaija emlékű Béla király" nótáriusának mondta-e magát? — Mivel pedig az kétségtelen, hogy püspökök nem voltak a királyi kancellária jegyzői — kivéve Pál erdélyi püspök 1181. évi ad hoc esetét — Péter egri püspök nótáriusságának az annak időbeli régebbi voltára utaló „valamikor" fordítás felel meg — amit igazol az 1178. évi oklevél — és nem a „néhai" értelmezés, aminek alapján egész «. király haláláig tartó tisztségviselésre is gondolhatnánk. 71 Figyelembe kell azonban vennünk még azt is, hogy III. Béla korában — miként az IV. Béla egyik 1240. évi okleveléből kitűnik — két királyi levéltár volt. Az egyik az „országlakosok" ügyeire vonatkozó, a másik a királyi birtokok és népeik ügyeivel foglalkozó iratokat őrizte. 72 Feltehető tehát, hogy két királyi kancellária is volt, külön személyzettel, akik között nótáriusok és scribák — jegyzők és íródeákok — egyaránt lehettek. A királyi „gazdasági" levéltárat III. Béla a bizánci udvarban szerzett tapasztalatok nyomán létesíthette. Felmerül tehát az a kérdés, hogy P. mester nem tartozott-e egy ideig III. Béla ottani kísérői sorába, nem akkor szerezte-e meg a bizánci görög nyelv és intézmények, valamint Konstantinápolyra és a Balkán-félszigetre vonatkozó földrajzi ismereteit, nem volt-e része ennek a levéltárnak és — mivel nótáriusi tisztét annyira kihangsúlyozza — a hozzá tartozó királyi magánkancelláriának a megszervezésében ? 73 Ügy véljük, hogy a „mesternek mondott" kitétel sem egyedül a Péter magister főiskolán szerzett tudományos fokozatára vonatkoztatható, mert ez valamilyen udvari foglalkozási kör vezetőjét, felügyelőjét és oktatóját is jelentette. 74 Vonatkozhatott ez Péter püspök esetében talán arra is, hogy az egri püspökök jogai és kötelességei közé tartozott XII. századi királyaink negyedik fiának a nevelése. 75 II. Béla negyedik fia, Almos herceg [*1133 k. f 1138 k.] kiskorában meghalt. II. Gézának, III. Béla apjának is négy fia volt. A negyedik a sok politikai bonyodalmat okozó Géza herceg [*1152 k. ^Görögországban 1210 k.]. Őt Lukács, Csorna és Miklós egri püspökök nevelhették. — Amikor tehát Lukács érsek III. Bélával szemben — a két testvér édesanyjával egyetértésben — Gézát akarta trónra segíteni és ezért Bélát nem koronázta meg, egykori jog szerinti neveltje ügyét is támo50